Börtönben maradnak a vörösiszap-katasztrófa felelősei

Börtönben maradnak a vörösiszap-katasztrófa felelősei

A Mal Zrt. zagytározója. 2010. október 4-én a tározóból gátszakadás miatt mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településekre, mintegy 40 négyzetkilométeres terület lakosságát és élővilágát veszélyeztetve. (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben – írja az MTI a legfelsőbb bírói fórum pénteken nyilvánosan kihirdetett döntésére hivatkozva. A tíz évvel ezelőtti, tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőeljárásban eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, letöltendő szabadságvesztéssel jogerősen a három vezetőt sújtották, ők kérték az ügyben a felülvizsgálatot.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. volt vezérigazgatója, a cég volt műszaki vezérigazgató-helyettese valamint az egykori hidrátgyártási üzemvezetője jelenleg is töltik szabadságvesztésüket, a Kúria nyilvános ülésébe távmeghallgatással kapcsolódtak be a kecskeméti és a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézetből.

A Kúria szerint nem történt kiküszöbölendő eljárási hiba az ügyben, az eljáró bírák a hatályos szabályok szerint jártak el. A testület szerint nem alapos az az indítvány sem, amely elfogultság miatt több bíró kizárására irányult, összeférhetetlenség ugyanis nem merült fel.

A legfőbb bírói fórum vizsgálta a vádlottak gondatlanságának, illetve szándékos magatartásának kérdését is. Mint kifejtették: a közveszélyokozás akkor is megvalósult volna, ha a tározóban nem mérgező anyagot tárolnak ilyen mennyiségben, hanem tiszta vizet, ugyanis maga a gátak közé szorított anyagmennyiség kiszabadulása, az áradat ereje már alkalmas a közveszély okozására. „A vezérigazgató kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása azért tekinthető szándékosnak, mert nemcsak megvalósult a közveszélyokozás, de azt fokozta a kiömlött anyag mérgező lúgossága, amit a vezérigazgató elsőként bagatellizált, veszélyességét a szappan lúgosságának négyszeresében határozta meg. Mindez azonban nem jelenti, hogy a vezérigazgató akarta volna az emberek halálát, a környék pusztulását” – olvasható az indoklásban.

A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben letöltendő börtönre ítélt három vezető közül a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy évre, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, míg a cég volt hidrátgyártás üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosították.

Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája tíz éve, 2010. október 4-én történt. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Mal Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és a mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.