Huszonhat uniós tagállam írta alá azt a nyilatkozatot, ami elítélte volna az orosz hatóságok tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépését. Magyarország viszont egyedüliként nem tett így, ezért meghiúsult a közös fellépés – tudta meg a Szabad Európa.
Ha meglett volna az egység, az Európai Unió napirendre tudta volna venni a kérdést az EBESZ csütörtöki ülésén. Viszont miután ez nem jött össze, az Egyesült Államok fogja felvetni a témát a bécsi találkozón.
A huszonhat állam által aláírt nyilatkozatban elítélték a tüntetések feloszlatására tett erőszakos kísérleteket. Több mint 3800 embert, köztük újságírókat tartóztattak le az oroszok, ez pedig a szöveg szerint több nemzetközi egyezményt sért. Az aláírók azt közölték, mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, és garantálni kell az újságírók szabad munkavégzését.
A tagállamok továbbá fel kívánták szólítani Oroszországot arra, hogy engedje szabadon a letartóztatott tüntetőket, valamit az ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt. Utóbbi nemrég tért haza, miután felépült a novicsokos mérgezéséből. Nemrég pedig közzétett egy leleplező anyagot is Putyin titkolt palotájáról, ami az orosz kormány szerint egyébként nem létezik.
Az oroszok a tüntetések leverésekor arra az egészségügyi veszélyhelyzetre hivatkoztak, ami miatt Európában sem engedélyezettek most a demonstrációk. Putyinék egyben azzal igyekeztek vádolni az ellenzéki demonstrálókat, hogy hozzájárulnak a járvány berobbanásához. Putyin ellen tüntetni kívántak a budapesti orosz nagykövetség előtt is, de a rendőrség még az egyfős demonstrációt sem engedélyezte. Nyolcan mentek oda, de az épületnél már két rendőr várta őket, akik felszólították a tiltakozókat a távozásra. A Budapesten tanuló orosz egyetemista, aki az egészet megszervezte, megkérdezte, egyedül maradhat-e, de azt mondták neki, nem.
