Bár egymástól függetlenül, de igen érdekes nyilatkozatok születtek hétfőn Kína egyetemei kapcsán. Ugyanis éppen aznap állt ki amellett Palkovics László innovációs miniszter, hogy szerinte nem lesz ideológiai oktatás a hamarosan Magyarországra érkező kínai Fudan Egyetemen, mikor a kínai pártfőtitkár, Hszi Csin-ping arról nyilatkozott, a kínai egyetemeknek a kommunista párthoz teljes mértékben lojális, érdeklődő gondolkodókat kell nevelniük.
Hszi Csin-ping: Kína célja a szocializmus „építőinek” képzése
Arról, hogy a kínai pártfőtitkár szerint a kínai egyetemeknek a kommunista párthoz teljes mértékben lojális, érdeklődő gondolkodókat kell nevelniük, hétfő este írt a South China Morning Post. Hszi Csin-ping a kommunista párt megalapításának századik évfordulójára készülve (a nagy ünnepség július elsején lesz) az idén 110 éves pekingi Tsinghua Egyetemen arról beszélt, az új generációnak lojálisnak kell lennie a szocialista ügy iránt, és „a pártnak és az államnak nagyobb az igénye a felsőoktatásra, a tudásra és a tudományra, valamint a nagy tehetségekre, mint bármikor korábban”. A Xinhua állami hírügynökség tudósítása szerint a pártfőtitkár úgy gondolja, Kína oktatási rendszerének célja a szocializmus „építőinek és utódainak” képzése.
Hszi arra kérte a kormány tisztviselőit, hogy a nagy évfordulón országszerte „biztosítsák a rendezvény társadalmi stabilitását.” A pártfőtitkár szerint a kínai egyetemeknek el kell menniük a technológiai határokig, javítaniuk kell innovációs képességeiket, és ösztönözniük kell egy „kíváncsi gondolkodásmódot”, amely kihívást jelent a meglévő tudományos elméletek számára. Miközben a kínai egyetemek a kiválóságra törekszenek, nyitva kell tartaniuk ajtajaikat és együtt kell működniük külföldi kollégáikkal.
Palkovics: Nem ideológiai oktatás lesz
Eközben Palkovics László, aki a kínai Fudan Egyetem hazánkba hozataláért felel, szintén hétfőn este nyilatkozott, igaz, ő a Hír TV-nek. Ott többek közt arról kérdezték, hogyan tudja a magyar kormány garantálni, hogy ne ideológiai képzés legyen majd a Fudanon. Itt többek közt Palkovics azzal érvelt: azt, hogy a Fudanon milyen ideológiai képzés zajlik, azoktól kell megkérdezni, akik ilyet mondanak. Majd azt mondta, ő is látott különböző idézeteket az egyetem dokumentumaiból, de „Kínában ezt majdnem minden egyetemen meg lehet találni, tehát ha ezt gondoljuk ideológiai nevelésnek, akkor valószínűleg tévedünk”. Arra is kitért, az egyetemeken megjelenő képzésekben, az orvostudományba, műszaki tudományokba nehéz ideológiát vinni, „annak idején nem sikerült a mi 50 éves szocializmusunk alatt sem igazán”. A gazdálkodás tudományok kapcsán pedig legitim dolognak nevezte, ha egy kínai eredetű egyetem nemcsak egy fajta dolgot mutat meg a hallgatóknak, ami a mainstream, hanem megmutat egy másodikat, harmadikat, negyediket. – Tehát ilyen értelemben szerintem ideológiai oktatás nem lesz, hanem különböző ügyeket próbálnak majd meg elővezetni, és ezeket valamilyen módon elmagyarázni (...) – mondta.
Arról is kérdezték Palkovicsot, nem fog-e kínai érdekeket szolgálni az egyetem. – A titkosszolgálatokhoz nem értek, de azt vélelmezem, hogy ha egy nagy ország Magyarországon titkosszolgálati tevékenységet akar végezni, ahhoz nem kell neki egy egyetem, ezt meg tudja oldani számos más módon is – mondta. Hozzátette: Magyarország gazdaságát a külföldi cégek alapvetően meghatározzák, így szerinte a titkosszolgálati munkához nem egyetemet kellene létrehozni „az macerás is, meg bonyolult, meg drága is”.
Emlékezetes, a Direkt 36 derítette ki nemrég: a magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését.
