Becslések szerint már körülbelül 550 ezren kaphatták meg a kínai Sinopharm oltóanyagának első adagját Magyarországon, ez az eddig beoltott több mint 3 millió emberhez viszonyítva is magas szám. A közeljövőben még többen lesznek, miután összességében 2,5 millió ember beoltására elegendő vakcinát várunk Kínából, ebből áprilisban egymillió adag érkezik. Már csak ezért is rendkívül fontos lenne tisztázni az elmúlt hetekben megjelent információkat arról, hogy a megfelelő védettséghez valóban szükség lehet-e harmadik dózisra a kínai vakcinából.
A klinikai első és második fázisú tesztek dokumentációjából tudható, hogy az oltóanyag biztonsággal alkalmazható, és képes immunválaszt kiváltani a SARS-CoV2-vel szemben, ám nincs megalapozott tudás a hatásosságáról, vagyis hogy milyen arányban teszi védetté a beoltottakat – emlékeztet a 24.hu. A gyártó 79 százalékot közölt, ám a több tízezer ember bevonásával végzendő klinikai harmadik fázis eredményeit máig nem publikálták az elvárt és előírt tudományos részletességgel.
Ezért az antitestek jelenlétét kimutató egyéni tesztelés lehetőségéről kérdezte a portál Falus András akadémikust, Széchenyi-díjas immunológus professzort.
A vírus elleni védettséget mutató tesztek az antitestek jelenlétét mérik: fontos a mennyiségük, de még lényegesebb, hogy egyáltalán jelen vannak-e, vagy sem. A legegyszerűbb módszer az úgynevezett ELISA-teszt: ennek lényege, hogy kimutatja a koronavírus tüskeférjéi ellen termelt antitesteket, vagyis jelzi, hogy az immunrendszer reagált-e az oltásra. A vizsgálat ára 10 és 20 ezer forint között mozog, a második dózis felvétele után 10-15 nappal érdemes elvégeztetni, és lehetőleg akkreditált laboratóriumban.
– A vakcinákban alkalmazott kísérőanyagok és antigének hosszú időre képesek előidézni az antitestes immunválaszt. Az új koronavírus esetén még nem tudjuk, hogy pontosan mennyi időre, de ha jó az oltóanyag, akár 1-2 évről is szó lehet – vélekedett Falus András. Mint hozzátette, antitestek nélkül sem maradunk védelem nélkül. Az úgynevezett sejtes immunitás olyan memóriasejteket alakít ki, amelyek egy következő fertőzés esetén azonnal felismerik a vírust és akcióba lendülnek, a többi között megkezdik az antitestek termeltetését.
Különböző tesztek vannak forgalomban, a mérőszámok is eltérőek, de annyi elmondható, ha van kimutatható antitest, az már immunválaszra utal, a mennyisége szinte mindegy is. Nem perdöntő, ha alacsony az arány, mert idővel még nőhet, amennyiben viszont egyáltalán nincsenek a szervezetben ellenanyagok, akkor „baj” van, mert így védettségről sem beszélhetünk. A professzor szerint általánosságban 10-1000 nemzetközi egységnyi antitest egy milliliternyi vérben már pozitív reakció, vagyis ezen belül minden érték, a 11 és a 999 is védettségre utal.
Mint a portál megtudta, egyes laborokban végeznek olyan vizsgálatokat, ahol a vérmintát valós vírusokkal „eresztik” össze a kémcsőben, ezek a mérések nagyon pontos eredményt adnak, a különböző vírusváltozatokat is lehet így tesztelni, de ez sokba kerül.
Ahhoz, hogy az emberek ne érezzék bizonytalanságban magukat a hatékonyságot illetően, meg kellene kérni a Sinopharm-vakcina és összehasonlításul a más eredetű vakcinák mindkét dózisát felvett embereket, hogy önkéntes alapon (és nyilvánvalóan az állam finanszírozásával) vegyenek részt egy tömeges tesztelésen. Falus András szerint egy ilyen vizsgálattal akár egy hét alatt populációs szinten megismerhetnénk a Sinopharm hatásosságát, és eloszlathatnánk az oltási kedvet jelentősen befolyásoló bizonytalanságot.
Ha pedig kiderül, hogy a kínai oltóanyag nem biztosítja az elvárt védelmet, „akkor el lehet kezdeni megtervezni és megszervezni a hatásosság emelésének módjait. Ez lehet akár egy harmadik dózis a Sinopharmból, vagy akár a kínai vakcina második dózisára ráoltani egy más típusú készítménnyel” – mondta a professzor.
