Hiába oltották már be a fogvatartottak kétharmadát, egyelőre nem enyhítenek a börtönök egy éve érvényben lévő látogatási tilalmán. A rabok és hozzátartozóik már annak is örülnének, ha tudnák, milyen kritériumokhoz kötik a korlátozások feloldását.
„Van egy egyéves kisfiunk, aki március óta nem látta az édesapját. Mivel őt a Skype nem érdekli, nem tudja, hogy van ott valaki a képernyő másik felén”. A Magyar Helsinki Bizottság által közölt idézet az egyik magyarországi börtönben fogvatartott rab hozzátartozójától származik, a család esete pedig jól mutatja: a büntetés-végrehajtási intézetekben embertelen viszonyokat szült a több mint egy éve bevezetett teljes látogatási tilalom.
– A járvány csúcsán mi is indokoltnak tartottuk a korlátozásokat, azonban a terjedés sebességének csökkenése, valamint az átoltottság magas szintje miatt már feleslegesnek látjuk a látogatási tilalom ilyen szintű fenntartását – mondta a Magyar Hangnak Moldova Zsófia, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának a vezetője. Szerinte a jelenlegi körülmények között biztonságosan meg lehetne szervezni a találkozásokat. – Szabadtéren, a börtönök udvarán például jelentősen csökkenteni lehetne a kockázatokat, de már az is előrelépés lenne, ha legalább az oltottak látogathatnák a hozzátartozójukat, maszkban, plexifal mögött – fogalmazott.
Gondot okoz az is, hogy a fogvatartottak azt sem tudják, milyen kritériumoknak kell teljesülniük ahhoz, hogy enyhítsenek a korlátozásokon. Lapunk erre vonatkozó kérdéseire a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) azt közölte, hogy „a megelőző intézkedések addig maradnak fent, amíg a kollégák és a fogvatartottak egészségének megóvása szükségessé teszi. Amennyiben változás következik be, azonnal tájékoztatjuk erről a fogvatartottakat és hozzátartozóikat”. A szervezet tájékoztatása szerint az intézkedésekről a BvOP operatív törzse dönt. – A fogvatartottak oltása ütemezetten halad, a járványhelyzetet folyamatosan figyelemmel kísérjük és attól függően döntünk arról, hogy mely megelőző intézkedések fenntartása szükséges és melyeké nem – írták.
A szigorú látogatási tilalom ugyanakkor óriási lelki terhet okoz a fogvatartottaknak és a hozzátartozóknak is. – Sajnos nincs látogatás és ez teljesen kikészít minket. Mikor telefonálunk is, csak veszekszünk sajnos emiatt. Nehéz ezt átvészelni. Ha sokáig tart ez még, sok kapcsolat mehet tönkre – fogalmazott az egyik hozzátartozó.
A szigor fenntartása egyébként több szempontból is indokolatlannak tűnik. A hivatalos statisztikák szerint például már több mint 11 ezer fogvatartottat beoltottak, ez pedig a teljes létszám csaknem 66 százaléka. (Hétfőn a hvg.hu is arról írt, valamennyi hazai börtönben megkapták első oltásukat az arra igényt tartók.)
– A sokkal nagyobb kockázatnak kitett idősotthonokban már lehetséges a látogatás, így a bv-intézetek lesznek az utolsók, amelyek kinyitnak – fogalmazott Moldova Zsófia.
A Skype-os kapcsolattartás ugyan sokaknak jelent segítséget, de a Magyar Helsinki Bizottság január-februárra vonatkozó adatai szerint csak a teljes fogvatartotti közösség 48 százaléka tud élni ezzel a lehetőséggel. Ennek több oka is lehet, vannak helyek például, ahol nehéz hozzáférni a gépekhez, de sok esetben a hozzátartozók egyszerűen nem tudják használni az eszközöket. Bizalmas beszélgetésre pedig egyáltalán nincs mód, a jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy a BvOP belehallgasson a párbeszédbe.
– Számomra nagyon fontos lenne, ha legalább havonta egyszer felügyelet nélkül beszélhetnék a párommal. Így biztos vagyok benne, hogy vannak olyan dolgok, amiket a párom nem mond el a folyamatos ellenőrzés miatt – mondta a Helsinki Bizottság munkatársának az egyik érintett.
A telefon szintén nem elérhető mindenki számára, a speciális készülékekért ugyanis 36 ezer forintos óvadékot kell letenni, percenként pedig 75 forintért lehet rajta telefonálni.
A beszélők helyiségeiben felszerelt plexifalak egyébként már a járvány kitörése előtt is megjelentek, ezeknek a célja elsősorban az volt, hogy a látogatók ne adjanak át tiltott tárgyakat vagy kábítószert. A plexifalas kapcsolattartás azonban személytelenné tette a látogatásokat, a kicsi gyerekek érintése is kizárt, ráadásul mindenkit érintett függetlenül attól, hogy kihez jöttek. Moldova Zsófia szerint sok rab esetében nem állt fenn a kockázata annak, hogy tiltott tárgyat adnak át neki, így a fal használatát személyenként kellett volna mérlegelni.
A Magyar Helsinki Bizottság által kikért adatok ráadásul azt mutatják, hogy a tiltott tárgyak jelentős része nem is a látogatások alkalmával kerül be a börtönbe. A járványt megelőző évben ugyanis a március és december közötti hónapokban 1189 mobiltelefont, valamint 225 kábítószergyanús anyagot találtak a raboknál, míg egy évvel később – amikor már teljes volt látogatási tilalom – 746 telefont és 133 kábítószergyanús anyagot. Ez azt jelenti, hogy a tilalom ellenére a mobilok 63 százaléka, míg a drog 59 százaléka ugyanúgy bekerült a falak közé.
– A látogatási tilalom fenntartása valószínűleg kényelmesebb a BvOP számára – mondta Moldova Zsófia, aki szerint plusz feladatot jelentene a sokszor túlterhelt bv-seknek a beszélők megszervezése, a ki- és beengedés vagy az átvizsgálás.
A rabok azonban így még kiszolgáltatottabbá válnak, a szabadulásuk időpontja ugyanis azon is múlhat, hogy miként viselkednek. Elég ha nincs annyi dicséret és van egy feddés, máris ugorhat a kedvezmény. Eltávozás ráadásul tavaly március óta nincs, még az egyéb végrehajtási szabályok alá tartozókat sem engedték haza, pedig nekik erre gyakrabban lenne lehetőségük.
Küzdelem a vírus ellen a börtönökben
A raboknak – ha az egészségügyi állapotuk nem indokolt más oltást – Sinopharm-vakcinát adtak, ám a Magyar Helsinki Bizottsághoz kikerülő információk szerint az is előfordult, hogy ha valaki másik oltáshoz ragaszkodott, akkor azt kapta. Jelenleg oltottságtól függetlenül ugyanazok a szabályok vonatkoznak valamennyi fogvatartottra, a továbbiakról a védettség kialakulását követően dönt a BvOP operatív törzse.
A BvOP tájékoztatása szerint:
- Május 6-ig 1262 rab és 2535 bv-s esetében igazolódott a koronavírus-fertőzés.
- Öt bv-s dolgozó, valamint tizenhárom fogvatartott halt meg a járvány miatt.
- A tüneteket mutató fogvatartottakat azonnal elkülönítik.
- Rendszeresen fertőtlenítik a helyiségeket, eszközöket és felületeket.
- Az elkülönítés időszaka alatt speciális szabályokat alkalmaznak, amely kiterjed a személyes érintkezés, a fertőtlenítés, a járványügyi megfigyelés és ellátás, valamint a mozgási útvonalak szabályozására is.
- A rendszeres kézmosáshoz kézmosó szappant, kifejezetten a kézfertőtlenítésre pedig speciális kézfertőtlenítő készítményt biztosítanak a körleteken kihelyezett adagolókból. Az általános tisztító- és fertőtlenítőszereket - amelyek az egyéni környezet, zárka fertőtlenítésére szolgálnak - hetente három alkalommal adnak a fogvatartottaknak.
- A szabályok szerint minden elítéltre hat köbméter légtér és egyéni elhelyezés esetén legalább hat négyzetméter élettér jut. Közösen elhelyezett elítéltek esetén személyenként legalább négy négyzetméter az élettér.
