Nagyon fontosnak nevezte az Európai Bizottság egyik főigazgatója az uniós jogállamisági mechanizmust az Európai Parlamentben, az EP-képviselők pedig – egyetértve ezzel – sürgették a testületet, hogy azonnal indítsanak eljárást az uniós pénzek jogtalan felhasználása miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Két parlamenti bizottság – a költségvetési és a költségvetési ellenőrzési – együttes ülésen foglalkozott ezzel a témával.
Gert Jan Koopman, a költségvetési főigazgatóság vezetője arra hivatkozott, hogy ehhez még nem készült el az eljárási útmutató, amihez meg kell várni, amíg az Európai Bíróság dönt arról a magyar-lengyel beadványról, amely ennek az egész mechanizmusnak a jogszerűségét vonja kétségbe.
A per véget érhet idén, vagy akár két év múlva is. A főigazgató szerint már most vizsgálják az ügyeket, és egyetlen eset sem fog elveszni. A vitában – az előbbiek ellenére – annyi vált nyilvánvalóvá, hogy a képviselők egyre türelmetlenebbek. Petri Saarvama, finn néppárti képviselő, az egész téma felelőse az EP-ben, értetlenségét fejezte ki a késlekedés miatt. Szerinte ugyanis mindent leírtak a jogszabályban, semmire sem kell várni, a jogi helyzet teljesen világos, a január elsejétől érvényes törvényt rendelkezéseit attól a naptól kezdve alkalmazni kell. Más politikusok is azzal érveltek, hogy közös felelősségük az uniós pénzek védelme, különösen akkor, ha létezik is egy erre szolgáló rendszer.
A képviselők a tetemre hívásnál nem állnak meg, bár lehetőségeik korlátozottak. De azért igyekeznek elmenni a falig. Korábban jelezték, hogy június elsejéig adnak határidőt az Európai Bizottságnak, hogy készítse el ezt a bizonyos útmutatót. Mivel a bírósági eljárás tulajdonképpen még meg sem indult, ezért lehetett tudni, hogy ebből nem lesz semmi. Nem is lett.
Azonban ezen a héten a legnagyobb parlamenti pártok képviselői egy levelet írtak Ursula von der Leyen bizottság elnöknek, amelyben közölték vele, hogy ha jövő héten keddig nem indítják meg az első jogállamisági vizsgálatot, akkor augusztusban beperlik őt, mert nem teljesíti a kötelezettségét. Erre az uniós alapszerződés lehetőséget ad azzal, hogy az érintett intézményi vezetőt előre két hónappal értesíteni kell – ezért született meg most ez a felszólítás.
A vitában felszólalt Cseh Katalin momentumos politikus is, aki konkrét üggyel igyekezett segíteni a megrekedt bizottság folyamatoknak. A képviselő beszámolt egy pályázatról Szabolcs-Szatmár megyében, ahol „Gyermek- és ifjúsági tábor létrehozása Biri Községben” címmel 35 millió forintos uniós támogatással felújítottak egy kúriát, ahol a polgármester fia influenszereknek tart hatalmas, fényűző partikat. Cseh Katalin azt mondja, hogy erre a választóinak nagyon nehezen tud magyarázatot adni, különösen úgy, hogy már egyébként létezik egy ennek kivédésére szolgáló uniós eszközrendszer. A vita végén egyébként a parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának elnöke el is kérte az ezzel kapcsolatos dokumentumokat Cseh Katalintól.
Fideszes politikus nem szólt hozzá a vitához. Ők ugyanis az Európai Néppártból történt kilépésükkel valamennyi bizottsági helyüket elveszítették, holott korábban Deutsch Tamás a épp a költségvetési ellenőrzési bizottság alelnöke volt. Arra egyébként bármelyik képviselőnek lehetősége van, hogy beüljön egy bizottsági ülésre és szót kérjen, de a Fidesz politikusai távol maradtak.
Végül Koopman főigazgató úgy vélekedett, hogy ősszel már el tudják indítani az első eljárást. Mint mondta, minden ügyet kellően meg kell alapozni, mert az nem lehet, hogy egy jogállamisági vizsgálat később elbukik egy bírósági eljáráson, mert nem volt kellően jogszerű. Azt is megemlítette, hogy jogállamisági problémák később is létezni fognak.
