A dolgozókkal fizettetnék meg a cégek annak az árát, hogy nem tudtak nekik elég munkát adni

A dolgozókkal fizettetnék meg a cégek annak az árát, hogy nem tudtak nekik elég munkát adni

Képünk illusztráció. Fotó: Carlos Aranda / Unsplash

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Törvénytelenségre készül több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a munkaidőkeretek kifutása kapcsán a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint. Mint azt a Népszavának elmondták: rengeteg munkaórát nem tudtak ledolgoztatni a munkavállalóikkal az elmúlt másfél évben a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében. Ezeket a mínusz órákat pedig most ki akarják fizettetni a munkavállalókkal egy – a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett – 2018 végi törvénymódosításra hivatkozva.

A többségen legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek – mondta a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki szerint a probléma több mint 10 ezer dolgozót érint.

A 2018-as törvénymódosítás lehetővé tette a cégek számára, hogy akár 2-3 éves munkaidőkeretben igazítsák a beérkező megrendelések intenzitásához a dolgozók munkaidejét. Ha épp nincs, vagy kevés a megrendelés, a munkavállalók nem, vagy kevesebbet dolgoznak, de ugyanúgy megkapják a fizetésüket. Ha később több lesz a megrendelés, az így keletkezett mínusz órákat ledolgoztatja a cég, és a munkavállalók ugyanúgy az alapfizetésüket kapják, nem jár nekik túlóradíj. A szakszervezeti vezető viszont arra figyelmeztet, hogy a munkaidőkeret hiányában ez nem így lenne. Akkor a megrendeléshiányos időszakra, az úgynevezett állásidőre ugyanúgy járna a fizetés, a későbbi túlmunkáért viszont a túlóradíj is megilletné a dolgozókat.

László Zoltán szerint az lenne a helyes eljárás, ha a munkaidőkeret végén a többletórákat kifizetnék a dolgozóknak, a mínusz órákat pedig a cégnek le kell nulláznia. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni a munkaórákat, akkor el kell könyvelnie saját veszteségeként – álítja a szakszervezeti vezető. „Nem a dolgozó hibás azért, mert nem tudtak neki munkát adni. Amiatt nem lehet senkit sem adósságba verni, ha betartotta a munkaszerződését, és azt tette, amit a cég vezetése mondott neki” – hangsúlyozza László Zoltán.