Az Eurostat március elején frissítette a tagállamok 2019-es költségvetési adatait, ebből pedig az derül ki, hogy Magyarországnak van a legdrágábban működő kormányzata – derül ki a hétfői Népszavából.
Az EU 27-ek átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik a bürokráciára – hivatalosan fogalmazva – az általános közösségi szolgáltatásokra, ez ugyanakkor idehaza 8,2 százalék volt (de volt már magasabb is, 2010-ben 9,3 százalék, 2013-ban 10,2).
Hasonlóan magas számot – 7,9 százalékot költött – Finnország, Ausztria 5,7 százalékot, a fejlettségben egyre inkább tőlünk elhúzó V4 országokban, pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára. A közösségi szolgáltatásokban nincs benne a rendvédelem és a honvédelem sem, az utóbbiban a GDP 1 százalékával kicsit elmaradtunk az uniós átlagtól (1,3), de a rendvédelemre költött 2,1 százalék sem rugaszkodik el az átlagtól.
Az átlagnál jóval kevesebb jut a környezetvédelemre, szociális kiadásokra és egészségügyre. A magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben GDP öt százalékáról a 4,5 százalékára mérséklődtek, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Ennél kevesebbet a GDP arányában csak Lettország (4,2), illetve Olaszország (4 százalék) költött. Az Eurostat adatai szerint az átlagos uniós költés ezen a téren a GDP hét százalékára rúgott.
A magyar államháztartás 2019-ben a GDP 12,7 százalékát fordította a nyugdíjakra és szociális ellátásokra, míg az uniós átlag 19,3 százalék volt. Nem volt mindig ilyen alacsony e terület pénzellátása – hisz még 2010-ben is akkori nemzeti jövedelem 17,3 százaléka ment erre a célra.