Minden eddiginél közelebb került az Orbán-kormány régi célkitűzéséhez, hogy a bank-, a média- és az energetikai szektor után a telekommunikációs ágazatban is meghatározó szereppel bírjon. Ha lezárul a brit tulajdonú Vodafone Magyarország Zrt. felvásárlása, az államnak a vele szövetségre lépett, a NER-ben otthonosan mozgó 4iG Nyrt. révén komoly befolyása lesz az ágazatra. A hétfő reggeli bejelentés értelmében ugyanis egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás kötött az állami tulajdonú Corvinus Zrt. és a magántulajdonban álló 4iG Nyrt. a Vodafone Europe BV-vel. Ennek értelmében az állami társaság 49, míg a 4iG Nyrt. 51 százalékos tulajdonrészhez juthat 715 milliárd forintért.
A 4iG Nyrt. az Orbán Viktor miniszterelnök által a 2010-es kormányváltást követően meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) meghatározó szereplője, amely az utóbbi években sorra nyerte el a nagy állami megrendeléseket, és folyamatosan terjeszkedik a közép-kelet-európai piacon is. Igazgatósági elnöke és legnagyobb részvényese Jászai Gellért, aki saját megfogalmazása szerint Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó jobbkeze volt, mielőtt beszállt az informatikai vállalatba. Jászai fontos szerepet játszott a felcsúti vállalatbirodalom felfuttatásában, aki – egy három évvel ezelőtti, a Figyelőnek adott interjúja szerint – 2019 óta immár nem a Mészáros-csoport részeként, hanem önállóan építkezik.
A szóban forgó újságcikkben Jászai nem rejtette véka alá a 4iG ambícióit. Az informatikai szektorban a T-Systems megvásárlásával szereztek volna stabil lábat, ám ekkor a tulajdonos Telekommal folytatott tárgyalások sikertelenül zárultak. 2019 végén jelentették be Jászaiék, hogy visszaléptek az üzlettől, ám az interjúban Jászai kitért arra is, hogy 4iG-nek a telekommunikációs szektorban is komoly céljai vannak.
Ezt támasztották alá a 2021-es tranzakciók is. A társaság előbb a Digi hálózatának megvásárlási szándékát jelentette be tavaly márciusban. A több mint 1,1 millió személyt kiszolgáló Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. megvásárlását őszre zárták le a románai RCS & RDS konzorciummal, amely egyébként a nagyváradi születésű magyar vállalkozó, Teszári Zoltán érdekeltsége. Akkor a 4iG Nyrt. 232 milliárd forintot fizetett a Digiért (összehasonlításképpen: a Digi 2017-ben 43 milliárd forintért vásárolta meg az Invitel Zrt. lakossági és kisvállalati üzletágát).
Mérföldkövet jelentett a 4iG telekommunikációs óriássá válása útján az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt-be (AH) történő beszállás is, amely a hazai földfelszíni televízió- és rádióműsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója, de a cég számos más piaci szolgáltatást végez a műsorszolgáltató és kommunikációs szektorban. Az üzlet érdekében Mager Andrea, mint az állami tulajdonú Antenna Hungária tulajdonosi jogait gyakorló, az állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter írt alá megállapodást a 4iG-vel. Egyúttal megerősítették: olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs szolgáltató létrehozása a cél, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett kellő súllyal képviseli a nemzeti érdeket az iparágon belül. Az akvizíció idén zárult le, amelynek eredményeként a magyar állam már csak 28, míg a 4iG 72 százalékos tulajdonosa a földfelszíni sugárzásban monopol helyzetű AH-nak.
Nem lényegtelen: az állam az Antenna Hungária által a távközlési piacnak is szereplője a Yettel Magyarország Zrt.-ben meglévő kisebbségi tulajdonhányada révén. Az AH ugyanis még korábban 25 százalékos részesedést vásárolt Telenor Magyarország Zrt.-ben, amely az idei év óta Yettel Magyarország néven működik.
A 4iG növekedésének lehet ékköve a brit tulajdonban álló Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlása. Ezzel hazai tulajdonba kerülhet a távközlési piac második legnagyobbnak mondott szereplője. Egyúttal az állam is meghatározóvá válhat a szektorban, amelynek viszonyaira a továbbiakban jelentős hatással lehet.
Az állami szerepvállalásra magyarázattal szolgálhat Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter reggeli közleménye is. Ebből kiderül, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségű ágazatként tekint a távközlési piacra. A bank-, az energia- és a média szektorban már teljesült a kormányzati cél, és – mint fogalmazott – most a távközlési piacon is komoly szereplővé léphet elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
Érdemes megjegyezni: a telekommunikációs szektorban rengeteg pénz mozog, ehhez elég a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait megnézni. Eszerint 2020-ban az ezer lakosra jutó mobiltelefon-előfizetések száma 1306 volt, és a KSH 2021-re is növekedést várt, emellett a hívások időtartama továbbra is dinamikusan növekszik. A telekommunikációs ágazat azonban ennél jóval szélesebb palettát jelent, hiszen az internetes előfizetéstől a televíziós műsorterjesztésig számos szolgáltatás ide tartozik. E szektor egyik óriása a Vodafone, amely 2019-ben a UPC megvásárlásával szélesítette ki igazán az érdekeltségeit és tevékenységi körét (a Vodafone a Liberty Global magyar, német, a cseh és a román leányvállalatáért akkor 18,4 milliárd eurót fizetett).
Nagy Márton szerint az akvizíció sikeres zárását követően minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég jöjjön létre, amely a XXI. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, egyben kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújtson a közel 4 millió lakossági és vállalati ügyfele számára . A miniszter azt is közölte, hogy kérvényezte a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését. A 4iG szerint az üzletet az év végéig zárhatják le.
A Vodafone közleményéből pedig az is kiderült: a társaság összesen 715 milliárd forint (1,8 milliárd euró) vállalati értéknek megfelelő készpénzes ellenértékért cserélhet gazdát.
