Akkugyártás – Újabb népszavazási kérdéssel próbálkozik az LMP

Akkugyártás – Újabb népszavazási kérdéssel próbálkozik az LMP

Tüntetés az akkugyár ellen Debrecen (Fotó: Magyar Hang/Szabó Zsolt László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Újabb népszavazási kérdéssel próbálkozik az LMP, hogy megakadályozzák itthon további akkumulátor-gyárak építését. Korábban már volt hasonló kezdeményezésük, az azonban elbukott már a választási bizottságon. Amiből pedig lehetett volna referendum, azt az LMP nem vitte tovább.

Ismét beadott a Nemzeti Választási Bizottságnak egy népszavazási kezdeményezést az LMP, a céljuk továbbra is az, hogy ne épülhessenek újabb akkumulátor-gyárak Magyarországon – jelentette be csütörtök délután Szendefy Mária, az ellenzéki párt országos elnökségének tagja. A kérdés konkrétan így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembe helyezését engedélyezni, amelynek az üzembe helyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét.”

– Ezek a gyárak veszélyesek, szennyezőek, iszonyatos a víz- és energiaigényük, ilyet épeszű ember a saját lakókörnyezetében nem szeretne, de még az országban sem nagyon – mondta a politikus, megengedhetetlennek nevezve, hogy a magyar termőföldet és vízkészletet a kormány kiszolgáltassa külföldi befektetőknek úgy, hogy még adókedvezményeket és támogatásokat is ad mellé. Azt elismerte, hogy egy országnak meg kell termelnie a megújulókra való átálláshoz szükséges kapacitást, de szerinte ehhez a mostani akkugyárak elegendők. Azt is felhozta, hogy az uniós szabályok szerint 2035-től nem lehet majd benzin- vagy dízelüzemű autót gyártani, ám itt nem az a megoldás, hogy akkor mindenki átül elektromos autóba, hanem a tömegközlekedést kellene fejleszteni.

Jelenleg egyébként két akkugyár már üzemel itthon, Gödön és Komáromban. A gödi kapcsán azt mondta, hogy rettenetesen zavarja a lakosságot, borzalmasan erős a zaj, egyszer pedig még magzatkárosító anyagot is találtak a talajvízben. A helyi lakosság és a civilek ugyanakkor hiába tiltakoznak, az lepattan mind a kormányról, mind pedig a koreai beruházóról. A komáromi gyár esetében pedig felidézte, hogy egy korábbi üzemi baleset miatt több ember is kórházba került.

Az LMP-nek korábban már volt egy országos népszavazási kérdése, az arról szólt, hogy kötelező legyen helyi referendumot kiírni minden olyan településen, ahol „szennyező akkumulátor-gyárat” akar a kormányzat építeni. Ezt azonban a Nemzeti Választási Bizottság elutasította azzal az indokkal, hogy túlzottan korlátoznák a helyi önkormányzatokat és az Országgyűlést. Ungár Péter, a párt társelnöke akkor abszurdnak nevezte ezt az érvelést. Volt azonban egy olyan kezdeményezésük is, amelyből lehetett volna referendum, igaz, ez csak Debrecenre vonatkozott, az ott épülő létesítményre. A helyi választási bizottság átengedte a kérdésüket, ám akkor a párt fékezett és egyetlen aláírásgyűjtő ívet sem vett fel. Ezt akkor lapunk kérdésére azzal magyarázták, hogy a kormány egyre nyíltabban felvállalta, hogy Magyarországot akkumulátor-nagyhatalommá akarja tenni. – Ezért meggyőződésünk, hogy ez egy országos probléma, amire ha van lehetőség, országosan kell nemet mondani, mert amíg ezt nem tesszük meg, addig egy település lakói sincsenek biztonságban ezektől a hangos, szennyező és elképesztően energiaigényes monstrumoktól – közölték akkor.

Eközben egyébként a Momentum is próbálkozik, „túlterheléses támadásként” 150 népszavazási kérdést nyújtottak be a debreceni Helyi Választási Bizottságnak (HVB). Ennek célja a választási bizottság tagjainak lemondatása, az elmúlt hónapokban ugyanis – az LMP már említett esetét kivéve – a testület minden, a debreceni akkumulátorgyár építésére vonatkozó népszavazási kérdést elutasított, köztük a Momentum kérdését is. A HVB-nek 30 napja van a csütörtökön leadott 150 kérdés vizsgálatára és az elfogadásukról vagy elutasításukról való döntés meghozatalára, melyet nyílt ülésen kell tárgyalniuk és indokolniuk.