Csak a szállásadón múlik, hogy házába kiket jelent be, így továbbra sem jelent fenyegetést a választás tisztaságára nézve a fiktív lakcímes szavazás – lényegében ezzel az indoklással utasította vissza az Alkotmánybíróság (Ab) az ellenzéki panaszokat, írja a Hvg.hu.
A lap felidézi, az Országgyűlés fideszes kétharmada 2021 novemberében döntött úgy, hogy a jövőben nem feltétele az állandó lakhely létesítésének, hogy az ember ott is éljen. Pedig egy billegő választókerületben akár néhány száz ember mozgatásával megnyerhető a mandátum, ha erre szándék van. A Társaság a Szabadságjogokért akkor azt írta: a változtatás legalizálja a voksturizmust – azaz a billegő kerületekbe tömeges átjelentkezést – és ezzel nyíltan veszélybe sodorja a választások tisztaságát.
Hasonló esetekről lapunk is rendszeresen beszámol, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közhelynek számít, hogy a határmenti falvakban pár tízezer forintért lakcímet vásárolnak a tulajdonostól magyar állampolgársággal rendelkező ukránok – ha éppen nem házat vesznek maguknak.
Voksturizmus: lakcímet vettek maguknak néhány tízezer forintért
Nyugdíjat kapnak, szavazni mennek. Hogyan zárható ki, hogy ne voksolhassanak kétszer a Magyarországra is bejelentett kettős állampolgárok?
A kormány ezzel szemben azzal érvelt, hogy a cél csupán az, hogy ne büntessék azt a közel kétmillió embert, aki nem az állandó lakcímeként bejelentett helyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez bejelentkezve maradt.
A módosítást alaptörvény-ellenesnek tartó ellenzéki képviselők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a lakóhely az érintett politikai közösséghez tartozás megalapozását is szolgálja. Az új szabály viszont megfosztja a lakcímnyilvántartást azon képességétől, hogy a valódi helyben lakást igazolni tudja. A választásba nem az adott politikai közösség részét képező személyek is beleszólhatnak ellenőrizhetetlen módon.
Nincs is olyan, hogy fiktív lakcím
Az Ab Juhász Miklós vezette tanácsa az előadó Sulyok Miklós Ab-elnökkel egyetértve a határozat indoklásában hosszan magyarázza: „a visszaélések elkerülése végett” az nem változott, hogy „a lakcímbejelentéshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – a szállásadó hozzájárulása szükséges”. Tehát „a jogalkotó a lakcímnyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartás lakcímbejelentéseket érintő garanciális szabályain lényegében nem változtatott”, a törvény „továbbra sem teszi lehetővé a fiktív lakcímbejelentéseket”.
Fiktív lakcímek, valós csalások
Igen-igen, Gyurcsány Ferenc is zavartalanul bejelenthet majd szír migránsokat az Apró-villába, de nagyobb a valószínűsége, hogy a Fidesz szempontjából nehezen nyerhetőnek tűnő választókerületekben indul majd meg a bejelentkezési hullám.
A visszaélés lehetősége nem alkotmányjogi kérdés
Az Ab szerint az állandó lakóhely fogalmának változása „önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit sem befolyásolja. (…) Az, hogy a fogalom megváltozása okoz-e az egyéni választókerületek választópolgárainak számában változást, és ha igen, e változás milyen mértékű, csak a konkrét választópolgári mobiltás alapján lehet megismerhető. (…) Az, hogy az indítványozók álláspontja szerint az állandó lakóhely fogalmának megváltozott definíciója miatt a választásokon vagy a helyi népszavazáson a politikai közösség részét nem képező állampolgárok is beleszólhatnak a politikai közösség ügyeibe, olyan, az indítvány alapján tényekkel nem igazolt joggal való visszaélést feltételez, amely egyrészt nem alkotmányossági kérdés, másrészt a (…) garanciális jogszabályi rendelkezésekből okszerűen nem következik.”
A képviselők indítványát a lakcímbejelentés új szabályának alaptörvény-ellenességéről az öt tagú tanács egyhangúlag elutasította.
