Fiktív lakcímek, valós csalások

Fiktív lakcímek, valós csalások

A szavazatszámláló bizottság munkatársa lezár egy szavazóurnát az európai parlamenti választáson a főváros VII. kerületében az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskolában kialakított szavazókörben 2019. május 26-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Eddig a fiktív lakcímbejelentések, azaz közokirat-hamisítások sorozatának segítségével elkövetett választási csalások laboratóriuma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt. A kísérlet főleg a keleti határ menti kistelepüléseken zajlott, és az, hogy a kormánypártok számos elkötelezett fantomszavazóra tettek szert, valójában csak egy kísérőjelenség volt.

 A „nagy sztori” arrafelé a Szovjetunióval megkötött, meglehetősen egyoldalú nyugdíjegyezmény, aminek köszönhetően magyar nyugdíjat kap mind a mai napig az az ukrán állampolgár, aki – többek között – vállalja azt, hogy Magyarországra költözik. Elvileg fizikailag, gyakorlatilag elég volt ehhez papíron anyaországi lakcímet létesíteni, az sem ütközött akadályba, ha egy házba mondjuk ötvenen költöztek be. Vagy százan. Jól jött ez a polgármestereknek, mert így nőtt a szavazótáboruk, a településüknek meg a normatív támogatása. A kormányhivatalok munkatársainak nem kellett strapálniuk magukat, hogy ellenőrizzék, miképp lehet egy pusztuló zsákfaluban düledező vályogviskónak többtucatnyi lakója, az ingatlanok tulajdonosai is megkapták a maguk pár ezer forintját azért, mert fiktív szállást biztosítottak a kettős állampolgároknak.

A kísérlet sikeres volt, jöttek is a bérelt buszokon az érzelmileg (2004. december 5-ei népszavazás) és anyagilag (a már említett nyugdíj) kettős állampolgárok és elsöprő arányban szavaztak le a Fidesz (és a KDNP) jelöltjeire és listájára. Mégis valahol mindenki tudta, érezte, hogy azért piszkosul bűzlik ez egész. Születtek is ítéletek az ügyben, persze nevetségesek, de akkor is: a politikának, a hatóságoknak, az igazságszolgáltatásnak foglalkoznia kellett ezzel az egésszel.

De aztán jött Orbán Viktor törvényalkotás-ügyi Mészáros Lőrince, Semjén Zsolt és az ő kedden meg is szavazott salátamódosítója, amiben gyakorlatilag legalizálta a fiktív lakcímbejelentéseket. A Társaság a Szabadságjogokért pedig megjegyzi a javaslat kapcsán, hogy a „Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni”.

Igen-igen, Gyurcsány Ferenc is zavartalanul bejelenthet majd szír migránsokat az Apró-villába, de nagyobb a valószínűsége, hogy a Fidesz (és a KDNP) szempontjából nehezen nyerhetőnek tűnő választókerületekben indul majd meg a bejelentkezési hullám. A voksolás után meg majd a kijelentkezési. Lám-lám, mindjárt értelmet is nyer, hogy miért kellett az ellenzéki politikusok ellen aláírásokat és persze személyi adatokat gyűjteni. Labor lett hát az egész ország, ahol játszi könnyedséggel válhatnak fiktívvé a lakcímek és valóssá a csalások.