Kiszivárgott Balog Zoltán református püspök, volt emberi erőforrás miniszter egyházközösséghez írt levele a kegyelmi botrány kapcsán, ám kijelentései több ponton hiányosak. Most árnyaljuk ezeket.
Balog szerepe a köztársasági elnök bukásával járó kegyelmi ügyben egyes sajtóbeszámolók szerint kulcsfontosságú, mostani írásában is kitér arra, hogy a Novák Katalin döntésének köszönhetően kiengedett igazgatóhelyettes, K. Endre érdekében megfogalmazott kérvényt nem ő nyújtotta be, és nem ő terjesztette fel. Ezt mondjuk nem is állította senki, a sajtóinformációk a közbenjárásáról szóltak. K. Endre egyébként nem a főszereplője volt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban zajló pedofil bűncselekmény-sorozatnak, az V. János igazgató, az elkövető és az ügy elsőrendű vádlottja volt, és V. kitüntetése kapcsán magyarázkodik Balog. – 2016-ban miniszterségem alatt a bicskei gyermekotthon főváros által Bárczy István-díjjal jutalmazott igazgatója a szakterület felterjesztésére kapott kitüntetést, s amikor gyanú merült fel ellene, azonnal felfüggesztettem, vizsgálatot rendeltem el, s a büntetőeljárás végén börtönbe került – ezt írta abban az egyházközösségnek szánt levélben, amit a Telex hozott nyilvánosságra. Ám az eseményeket felidéző kijelentése több szempontból is pontatlan, hiányos.
Balogék kitüntették, Karácsonyék visszavették a díjat
V. Jánost nem 2016-ban, hanem 2015-ben tüntette ki a főváros – a gyermekotthon ugyanis Budapest fenntartásában működött –, ezt a díjat az igazgató az indoklás szerint „az állami gondoskodásban élők megsegítésében, a gyermekvédelmi szakellátás minőségi átalakításában végzett fáradhatatlan, gyermekközpontú vezetői munkája elismeréseként” vette át Budapest akkori főpolgármester-helyettesétől, Szalay-Bobrovniczky Alexandrától. Érdekesség, hogy feltehetően nem tudott V. János visszaéléseiről, de az akkori várospolitikus ma leánykori nevén Szentkirályi Alexandraként a kormány szóvivője, és lapértesülések szerint éppen az ő férjének, a honvédelmi miniszternek, Szalay-Bobrovnicky Kristófnak a nevét dobták be a kegyelmi ügybe belebukó Novák Katalin utódjaként. Később V. Jánost megfosztotta a Bárczy-díjtól a már Karácsony Gergely által vezetett fővárosi közgyűlés 2019-ben. (Erre egyébként hivatalban maradása esetén Szentkirályi/Szalay-Bobrovniczky főnöke, Tarlós István is ígéretet tett.)
Balog nem említi levelében, de 2016-ban a pedofil cselekedetek miatt elítélt igazgatónak 2016. augusztus 20-án Bayer Zsolttal egyetemben Magyar Bronz Érdemkeresztet adott át a kormány nevében Lázár János. Ő helyettesítette ugyanis a díjátadón az akkor éppen Brazíliában tartózkodó kormánytagokat. Így később, mikor kiderült, hogy V.-t elítélték, akkor Lázár azt mondta, hogy ő csak helyettes volt, majd Balog akkori tárcája, az EMMI annyit válaszolt, hogy „Balog Miniszter úr távollétében valamennyi állami kitüntetést Lázár Miniszter úr adta át a Vigadóban. A kérdésben szereplő kitüntetettet a Kitüntetési Bizottság javasolta.” 2019-ben ellenzéki jobbikos és szocialista képviselők is kezdeményezték, hogy V. Jánost fosszák meg a kitüntetéstől. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó felvetését ebben a témában épp az a Völner Pál utasította el, akinek egyrészt épp korrupciós ügye van folyamatban. Másrészt valamikori főnökének, a korábbi igazságügyi miniszternek, Varga Juditnak a volt férje, Magyar Péter épp most jegyezte meg, hogy Varga már a Schadl-ügy kirobbanása előtt le akarta váltani Völner Pált, de Orbán Viktor miniszterelnök ezt megakadályozta.
Már 2011-ben felmerült a gyanú
Bár Balog szerint mikor gyanú merült fel V. ellen, akkor azonnal felfüggesztette és vizsgálatot rendelt el, valójában V. Jánost csak 2016 szeptemberében függesztették fel az állásából, míg a bicskei gyermekotthonban zajló szexuális visszaéléseket bemutató RTK Klub-riport 2016 októberében jelent meg (a forgatás már hónapokkal előbb kezdődhetett). „Gyanú” pedig nem ekkor merült fel ellene először: már 2011-ben tettek az intézet nevelői bejelentést, a rendőrség is nyomozott, az alapvető jogok akkori biztosa is vizsgálódott 2012-ben. E jelentésben az ombudsman „számos aggályt és problémát tárt fel a gyermekotthonban történt szexuális visszaélések kivizsgálásával kapcsolatosan. A biztos jelentésében akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát sérti, ha a velük foglakozó szakemberek nem, vagy csak késedelmesen jelzik a gondjaikra bízott gyermek szexuális bántalmazásának gyanúját. Az akkori vizsgálat szerint aggályos volt, hogy a tanúként kihallgatott gyermekek törvényes képviseletét olyan személy látta el, aki munkajogi függőségi viszonyban állt a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított igazgatóval.” Ezért aztán a 2016 októberében, az RTL-riport után pár nappal és V. János kitüntetését követően két hónappal az alapjogi biztos utóvizsgálatot rendelt el. Az ennek végén készült jelentés 2017-ben látott napvilágot, ekkor pedig már zajlott a per az igazgató ellen.
Hogy a 2012-es biztosi jelentés ellenére V. János hogy kaphatott mégis fővárosi és állami díjakat, azt Czibere Károly az akkori szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azzal magyarázta, hogy szerinte „egyszerűen nem került be V. János iratanyagába a korábbi gyanúsítás ténye”. Czibere, aki a Református Szeretetszolgálat főigazgatója, magyarázatként azt hozta fel erre, hogy „a korábban a fővárosi önkormányzathoz tartozó intézmény átkerült az állam fenntartásába, és így sem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, sem annak székesfehérvári kirendeltsége nem is talált a korábbi nyomozásra utaló iratot”. – Ha talált volna, tehát erre utaltam korábban, hogy akár államtitkárság, akár a fenntartó bármilyen információval rendelkezett volna, akkor már előkészítési fázisban elkaszálja a kitüntetésre vonatkozó, arra utaló felterjesztést – mondta a 2012-es vizsgálatról említést sem téve Czibere, akinek ekkor a főnöke az Emmi-ben Balog Zoltán volt.
