Az önkormányzatok is gyötrődnek az „elhibázott brüsszeli szankciók” következtében megemelkedett energiaárak miatt, az ötezernél több lakosú településeken menedzsmentterv készül az energiamegtakarításhoz szükséges döntésekről – mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerdán Siófokon. Dukai Miklós a Somogy megyei polgármesterek és jegyzők kétnapos tanácskozásának zárónapján beszámolt arról, hogy a menedzsmentterv tartalmazza a település kötelező és önként vállalt feladatait, és azt, hogy milyen, a működésük teljes vertikumát érintő intézkedéseket készítenek elő a spórolás érdekében.
Mi legyen a közvilágítással?
Az államtitkár utalt arra, hogy a kormány már több, a kormányzati intézményekre vonatkozó döntést hozott az energiafelhasználás korlátozásáról, a hivatalok nyitvatartásáról vagy az igazgatási szünetről, ugyanakkor a nagy intézményfenntartó önkormányzatok gondjait is érzékelve Balla György miniszteri biztos vezetésével a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Technológiai és Ipari Minisztérium delegáltjain keresztül egyeztetéseket kezdett velük. A tárgyalásokról előterjesztés készül a kormánynak – tette hozzá.
Dukai Miklós a közvilágítás működtetésével elérhető megtakarításról azt mondta, a települések eltérő helyzete miatt ebben központilag „nem lehet egységes iránymutatást adni”. Különböző önkormányzati gyakorlatokat látnak: vannak települések, amelyek az éjszaka egy részét érintően a közvilágítás lekapcsolásáról egyeztetnek a szolgáltatókkal, mások trafókörzetenként kérnek könnyítést, bizonyos lámpatestek lekapcsoltatását tervezik, vagy technológiai újításokat szeretnének – sorolta. Az államtitkár jelezte, tudnak arról, hogy a szolgáltatók néha „bicskanyitogató stílusban” kommunikálnak az önkormányzatokkal, vagy nem is válaszolnak az üzeneteikre. Vannak szolgáltatók, amelyek pénzt kérnek az önkormányzatoktól a lámpatestek kikapcsolásáért, ezek egyike néhány héttel ezelőtt ezért a munkáért még négyezer forintot, ma már húszezer forint plusz áfát kér lámpatestenként – tette hozzá. Dukai Miklós felvetette, hogy e feladatok elvégzésére érdemes lenne minősített villanyszerelőktől is árajánlatot kérni.
Nehogy beragadjanak a magas gázárba
Az államtitkár a gázbeszerzésekkel összefüggésben azt javasolta, hogy a települések csak rövid távon szerződjenek a szolgáltatókkal, vagy mozgóáras megállapodásban gondolkodjanak, nehogy „beleragadjanak a magas árba”.
Dukai Miklós kitért az uszodák fenntartására is. Beszámolt arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkársága külön egyeztetéseket folytatott a vízi sportok szakszövetségeivel és a településekkel, ennek eredményeként egy regionális rendszerben 49 önkormányzati és 25 állami fenntartású uszoda az év végéig kaphat támogatást a nyitvatartásra. Ezekben a létesítményekben olyan sportolói felkészítés folyik, hogy ha néhány hét kimarad a felkészülésben, „életek munkája megy a kukába” – fogalmazott. Dukai Miklós kiemelte, az energiaválsággal összefüggő kormányzati intézkedés az is, hogy a tao-pénzek nagyobb részét lehet működtetésre költeni, s ezen kívül megkönnyítik az önkormányzatok hitelfelvételét, ha a pénzt energetikai korszerűsítésre fordítják.
Réthy Pál, a tárca közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár arról szólt, hogy a jelenlegi inflációval, energiaválsággal sújtott gazdasági, munkaerőpiaci helyzetben nem várható a közfoglalkoztatás további, számottevő csökkentése, a kormány jövőre a mostani létszámnak megfelelő foglalkoztatást tűzte ki célul. Rámutatott arra, hogy a jövő évi program március 1-jén indul, a Start munkaprogram előirányzott összege 110 milliárd forint, amely „minden idők legkisebb közfoglalkoztatotti büdzséje”. A közfoglalkoztatotti bér a minimálbér fele lesz. A tervek szerint a járási programokban 31 ezer, az országosban 10 ezer, a hosszabb időtartamúakban 28 ezer embert foglalkoztatnak majd, az egyéb mintaprogramokban részt vevők száma az igényektől függ – mondta el Réthy Pál.
(MTI)
