„Csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény”

„Csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény”

Budapest, 2019. április 18. Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) a nagycsütörtöki fõpapi olajszentelési szentmise kezdete elõtt a budapesti Szent István-bazilika felújított sekrestyéjében 2019. április 18-án. A szertartás alkalmával újítja meg az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye papsága papi ígéretét. MTI/Balogh Zoltán

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kultúrák konfliktusa lehet, hogy előrejelzés – ám az is lehet, hogy szándék! Az pedig egészen biztos, hogy nem lehet célunk a kultúrákat konfliktusba hozni egymással. Épp ellenkezőleg – mondta Erdő Péter esztergom-budapesti érsek a Válaszonline-nak adott húsvéti nagyinterjújában. Hozzátette, egy kereszténynek tekintett kontinens esetében azt kell megvizsgálni, hogy „akik érkeznek, mit gondolnak a világról. Ez azonban korántsem olyan egyszerű.”

Erdő Péter felidézte, az európai püspöki konferenciák tanácsában,

2016-ban a vallási fanatizmus és a terrorizmus problémáját tárgyalták. „A

közel-keleti egyházi vezetők és szakértők mind azt mondták, hogy a párbeszéd

rendkívül nehéz, inkább a nyugatiak voltak optimisták. A franciáknak nagy

tapasztalatai vannak a bevándorlással, ők pedig elmondták: kár lenne hagyni, hogy

ilyen kategóriákkal, mint »kereszténység« és »iszlám«, emberek csoportjait utólagos

izgatással fordítsák szembe egymással.” Az érsek hangsúlyozta, „nekünk a többi

néppel tágabb szívű kapcsolatban kell lennünk, mint ahogy megszoktuk.”

A kérdésre, hogy a

kereszténység a politikai nyilatkozatokban miért válik egyenlővé a fehérrel és

európaival, Erdő Péter kijelentette, hogy a fehérséget nem nagyon

hangsúlyozná katolikusként: „elég elmenni Budapesten a Szent István Bazilikába,

ahol egy nagyon kedves ghánai testvérünk tartja az angol misét minden vasárnap.

Budapesten tizenhat nyelven van mise. A kereszténység pedig nem lehet negatív

fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok. Krisztushoz tartozást jelent. Aki

elfogadta őt messiásnak, azokat kezdték el kereszténynek nevezni – mások.

Mégpedig Antiókhiában, a mai Törökország területén, közvetlenül a szír határ

mellett. Hogy pontosak legyünk.”

„Keresztény politikáról szokás persze beszélni, s ha ez azt jelenti, hogy a politikus a katolikus egyház társadalmi tanításának fényében szeretné végezni a dolgát, az tiszteletreméltó” – fogalmazott Erdő Péter. – „Igaz, nehéz vállalás. Már a 19. századi Németországban megkülönböztették egyébként a hitvalló és kulturális kereszténységet, a mai magyar helyzetre azonban nem alkalmazható már a népegyház fogalma sem. Csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.”

Kultúra és kereszténység kapcsán a Notre-Dame tragédiája is

szóba került. A kultúra az emberi közösség életének egysége, fogalmazott az

érsek. „A vasárnap a munkaszüneti nap, húsvét is ünnep, az épített

környezetünket meghatározzák a templomtornyok Európa-szerte. Egy hete még

lehet, hogy magyarázatra szorult volna mindez, ám az égő Notre-Dame látványa

nem csak a hívőket töltötte el mély fájdalommal. Ez a közös fájdalom mutatja

kereszténységünk és európaiságunk mély és szoros összefonódását. A kultúra

középpontjában általában világnézet áll. Többnyire vallás. Egységbe azonban

akkor rendeződik, ha az alapját a hit képezi. Ha nincs hit, egy nemzedék még

követi ezeket a szokásokat – kényelemből. Sokkal tovább azonban nem.”

A jövő szeptemberi

budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról Erdő Péter elmondta, nem

céljuk felülírni az 1938-as kongresszust, annak emléke ugyanis pozitív. „ Kétségbeesett

kísérlet volt az a háború megelőzésére. Emlékezzünk csak, mi volt az eucharisztikus

himnusz utolsó sora! »Forrassz eggyé békességben minden népet s

nemzetet.« Mindazok, akik békességet, testvériséget szerettek volna, összegyűltek

akkor. Más kérdés, hogy a politikai vezetők nem hallgattak rájuk.”

Budapesten az 1900-as évek legelején is pontosan ugyanilyen volt a vasárnap templomba járók aránya – vont párhuzamot a 110-120 évvel ezelőtti helyzettel Erdő Péter. „Ha valaki harmincszor elmegy szentmisére, meg lehet úgy közelíteni, hogy nem gyakorolja a vallását, hiszen miért nem ment ötvenkétszer plusz az előírt ünnepeken? Ha más felekezetnek a tagja, olyané, amely nem írja elő a templomba járást, az illető akkor is gyakorló hívőnek vallhatja magát, ha egyszer sem volt istentiszteleten. Torz lencse ez. Fontosabb tehát, hogy valaki magát katolikusnak tartja és katolikusnak van keresztelve. Úgy máris mások a számok.”

A Magyar Tudományos Akadémia átalakításával kapcsolatban az érsek hangsúlyozta, hogy a tudomány egy, „a tudományos kutatásnak pedig szabadnak kell lennie. Nem azért, mert én mondom, vagy mert valaki ezt követeli, hanem a dolog természeténél fogva nem működik másként.”

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg