Ellenzéki képviselőket hallgatott volna meg kedden az Országgyűlés mentelmi bizottsága, amiért megakadályozták december 12-én a Munka törvénykönyvének rabszolgatörvény néven emlegetett módosításának elfogadását.
„Azért jöttünk ide, hogy éljünk a házszabály adta lehetőségekkel, és a napirendet, amit nyílt ülésen kell megtárgyalni, nyílt ülésen tárgyaljuk meg – fogalmazott Vadai Ágnes DK-s képviselő. Az más kérdés – tette hozzá –, hogy a fegyelmi eljárással kapcsolatban mi az álláspont, mi azt szeretnénk, hogy az eljárásban a nyilvánosság kapjon lehetőséget arra, hogy megismerje a házelnök határozatát. Azt a határozatot, ami az én véleményem szerint hazugságra alapul. Azt állítja ugyanis, hogy fizikai erőszakkal megakadályoztuk azt, hogy az ülést levezethessék.”
Mint arról mi is beszámoltunk, december 12-én az ellenzék megpróbálta megakadályozni a szavazást, elzárták például az elnöki pulpitushoz vezető utat, de az akció sikertelenül zárult, a törvényt elfogadta a parlament. Az ellenzék szerint a kormány törvénytelenül verte át akaratát. Az ülés után tüntetés kezdődött a városban.
Később Kövér László házelnök puccskísérletről beszélt, majd azt javasolta, kapjanak pénzbírságot az ellenzékiek: a pulpitust elzáróktól egyhavi fizetésük, a többiek annak harmadának mértékében.
A mentelmi bizottság keddi ülése a Házszabály értelmében zárt lett volna, a megjelent ellenzéki képviselők, így köztük a már említett Vadai Ágnes és Gréczy Zsolt (DK), Kunhalmi Ágnes, Harangozó Tamás Hiszékeny Dezső (MSZP), Szabó Tímea és Tordai Bence (Párbeszéd), Jakab Péter (Jobbik), Ungár Péter (LMP), azt kérték, a zárt ülés legyen nyílt.
„Képviselőket akarnak megbüntetni képviselők” – összegezte a lényeget Gréczy Zsolt.
Demokratikus Koalíció
A DK képviselőit meghallgatja a mentelmi bizottság, amiért megakadályozták decemberben a rabszolgatörvény elfogadását. Köztük van Arató Gergely, a DK frakciovezető-helyettese is. Oszd meg a videót,...
Hargita János, a bizottság KDNP-s elnöke elutasította a javaslatot. Az ellenzékiek ezen a ponton arra emlékeztettek, hogy az ülés napirendjének elfogadása nyílt kell legyen. Erről azután nyilvánosan szavaztak, de a napirendet végül nem fogadta el a bizottság.
A mentelmi bizottságban ugyanis nincs a Fidesz–KDNP-nek többsége, ez ugyanis úgynevezett paritásos bizottság, ahol a mindenkori kormánypárti és ellenzéki képviselők egyenlő számban tagok.
Az ügyet a plenáris ülésen fogják tárgyalni. A parlament a fegyelmi ügyekről vita nélkül dönt majd – mondta az ülés után Hargitai János.
A KDNP-s politikus szerint az érintett képviselők megfosztották a vitától magukat, az ülésen érvelhettek volna, hogy miért látta esetleg rosszul a házbizottság, vagy a házelnök a december 12-i ülésnapon tevékenységüket, miért volt jó, amit csináltak. Hozzátette, az ellenzék összehangoltan cselekedett, amikor gyakorlatilag megakadályozták az ülést.
Arról, hogy a keddi ülésen történteket az ellenzéki képviselők mobiltelefonnal rögzítették, és a Facebookon közvetítették, az MTI szerint azt mondta, ez december 12-e óta zajlik ilyen "durván". „De hát valamivel meg kell mutatni magukat a külvilágnak, létszámukat tekintve gyengék és erőtlenek, ezért fordulnak erőszakhoz” – fogalmazott a bizottsági elnök. Hozzáfűzte, ez történt december 12-én is, amikor gyakorlatilag erőszakkal próbálták megakadályozni az ülés vezetését. Szerinte ugyanakkor az ellenzéki képviselők tévedésben vannak, amikor azt gondolják, azzal, hogy ezt ország-világ előtt megmutatják, a népszerűségüket növelik. A közvélemény-kutatások nem ezt jelzik, ássák tovább a sírjukat - vélte.
Arató Gergely (DK) szerint a bizottság elnöke nem volt hajlandó szóba állni az ellenzékkel, nem volt hajlandó kompromisszumot kötni annak érdekében, hogy törvényes és jogszerű eljárást lehessen lefolytatni. Teljesen nyilvánvalóan tiporják a jogaikat, a zárt ülésen való védekezés lehetőségét sem kapták meg - mondta. Szerinte az, hogy az elnök nem kíván újabb bizottsági ülést a témában összehívni, nyilvánvaló jogsértés, a mentelmi bizottságnak állást kell foglalnia beadványaikról.
Úgy látta: december 12-én semmilyen fizikai erőszak nem történt, csak a véleményüket nyilvánították ki az ellenzéki képviselők. Az eljárás egy fideszes bolhacirkusz, aminek a célja, hogy megfélemlítsék őket, de ez nem fog sikerülni, parlamenti és azon kívüli eszközökkel harcolni fognak az igazukért - értékelt.
Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint az egész ellenzék megbüntetése koncepciós per, az a vád, amivel őket illetik, hogy erőszakot alkalmaztak, egész egyszerűen nem igaz. Ezt Orbán Viktor és a Fidesz is tudja - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki azt mondta: a zárt ülésre vonatkozó házszabályi rendelkezés az érintett képviselőket védi, de erről ők mindannyian lemondtak, és vállalták, hogy mindenről nyilvánosan beszélnek. Közölte: tiltakozni fognak ezentúl is, és megmarad az ellenzéki egység.
Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, a zárt ülésnek semmi értelme nincs. Örömének adott hangot, hogy az ellenzék egységesen kérte, legyen nyilvános az ülés.
Jakab Péter (Jobbik) szerint fura helyzet állt elő, a vádlott nyílt, a vádló zárt ülést akart. A napnál világosabb, nem jogi, hanem politikai eljárás zajlik, megszületett a döntés Orbán Viktor dolgozószobájában. Ez arról szól, hogy az ellenzéket ki kell csinálni - fogalmazott. Jelezte: minden jogorvoslati lehetőséget kihasználnak, ha kell nemzetközi fórumokhoz fordulnak.
Ungár Péter (LMP) úgy értékelt, tragikomédia, ami zajlott.
Dúró Dóra (független), a bizottság tagja azt mondta: azért nem támogatta a zárt ülésen való tárgyalást, mert elvi fenntartásai vannak a fegyelmezési jogkörrel összefüggésben. Elítéli azt a magatartást, amit a balliberális ellenzék a decemberi üléseken tett, de nem ért egyet azzal a fideszes válasszal sem, hogy a házelnök "kénye-kedve szerint", meglehetősen kifogásolható indokkal pénzbüntetésre ítéli a képviselőket.
