Továbbra sem tudni, van-e felelőse az egy évvel ezelőtt, 2023. március 11-én az M1-es autópályán történt tömegszerencsétlenségnek. Emlékezetes, a szombat délutáni órákban több mint negyven jármű ment egymásnak a pálya Herceghalomhoz közeli szakaszánál. Harminckilencen megsérültek a balesetben, egy ember pedig életét vesztette.
A történtekben kiemelt szerepe volt a rossz látási viszonyoknak, a porvihart csak súlyosbították az egymásnak ütköző, nagyméretű járművek. Öt kamion és több tucatnyi személygépjármű csapódott egymásnak, az autók jelentős számban ki is égtek a baleset következtében. A sérültek egy része életveszélyesen, mások súlyosan megsebesültek. A mentésben részt vettek a tatabányai, a bajnai, a törökbálinti, a nyergesújfalui, a székesfehérvári, a budapesti hivatásos tűzoltók, ahogy a bicskei önkormányzati és önkéntes tűzoltók szintén. A fejéri és komárom-esztergomi katasztrófavédelmi műveleti szolgálat emberei ugyancsak a helyszínre érkeztek.
A rendőrség nyomozást indított, hogy kiderüljön, felelősségre vonható-e bárki a történtekért. Egy évvel később sem látunk tisztábban. Levélben érdeklődtünk a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságnál (PVMRFK) hogyan áll az ügyben a nyomozás, milyen előrelépés történt az elmúlt fél évben. Októberben lapunknak azt válaszolták, hogy szakértői, elsősorban balesetelemző műszaki szakértői véleményre várnak. Nem sokkal korábban pedig az Economx portált arról értesítették, hogy a baleset érintettjeinek jelentős részét már kihallgatták.
Mi a helyzet jelenleg, látható-e már a nyomozás végének ideje, eredménye? – A nyomozás jelenleg is folyamatban van, kollégáim továbbra is szakértők bevonásával vizsgálják a körülményeket. Az eljárás végének idejére vonatkozóan egzakt válasz nem adható – válaszolta érdeklődésünkre a PVMRFK kommunikációs osztályának szóvivője, Szabóné Berki Bianka.
A szélsőséges időjárásért persze senki nem felelős. A kellő súllyal bíró figyelmeztetés elmaradása, esetleges veszélyhelyzet bejelentése nélkül viszont sokan úgy indulhattak útnak, hogy nem voltak tisztában a kockázatokkal. Napokkal később is tartott a megrongálódott útburkolat helyreállítása, emiatt nyolc kilométeres torlódás is kialakult a Hegyeshalom felé vezető úton. Az ellenzék tavaly márciusban felvetette, hogy órákkal a tömegkarambol előtt már történt baleset majdnem ugyanott, mégsem tett senki semmit, nem zárták le például az autópálya adott részét. Az MSZP-s Vajda Zoltán akkor azt írta: „Feltéve, hogy mindenki szabályosan járt el, aki a mentésben részt vett, akkor csak az irányadó szabályozás és koordináció lehet hiányos. Az OMSZ előre jelezte a szélsőséges időjárást, a korábbi baleset pedig figyelmeztetés lehetett volna, mennyire veszélyes az útszakasz. Szlovákiában ugyanezen porvihar miatt egyébként lezártak egy autópályaszakaszt.” A CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatója, Németh Péter tavaly márciusi közleményében kiemelte: a biztosítási szakértőknek problémát okozhat, hogyan különítsék el a tömegszerencsétlenség vétlen károsultjait, károkozóit és a helyzet kialakulásának felelőseit.
Az aszályos időszakok miatt a következő években is előfordulhatnak hasonló porviharok az autópályákon. Az M1-es pedig a balesetek számában átlagosabb hétköznapokon is élvezető szokott lenni.
