85 éves korában elhunyt Dornbach Alajos ügyvéd, politikus, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a parlament egykori alelnöke – értesült családjától a 444.
1956-ban a budapesti egyetemen a jogi kar forradalmi bizottságának tagja, majd nemzetőr volt, 1959-ben tartóztatták le. Ungváry Krisztián 2017-es, A szembenézés hiánya című könyvében írta meg, hogy bár az állambiztonság megpróbálta beszervezni, Dornbach megtagadta az ügynöki feladatokat.
Dornbach mindvégig kapcsolatban maradt az 56-osok „értelmiségi körével” – Donáth Ferenccel, Andorka Rudolffal, Eörsi Istvánnal, Gáli Józseffel, Szabó Miklóssal, Pomogáts Bélával, Lukácsy Sándorral, és ez a kötődés később is jelentősen meghatározta az életét. Végül ügyvédjelöltként kezdhetett praktizálni Gyöngyösön, hamarosan pedig az emberi és állampolgári jogok ügyvédjeként vált ismertté – írja róla a portál.
A 70-es években a formálódó demokratikus ellenzék egyik fontos személyisége lett. Jogi védelmet biztosított a szamizdat kiadványok szerzőinek és terjesztőinek, és részt vett az 1979-ben alakult illegális civil szervezet, a Szegényeket Támogató Alap (Szeta) tevékenységében.
Segített a Soros Alapítvány létrehozásában 1983-ban, később a Fidesz törvényesítésében is részt vett. 1988 és 1992 között tagja volt a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. 1988 novemberében az SZDSZ egyik alapító tagja volt.
1988-ban a Nagy Imre per és a Standard-per felülvizsgálatának egyik kezdeményezője volt, majd az elítélteket, örököseiket képviselte a bíróságon. Részt vett Nagy Imre és társai 1989. június 16-i gyászszertartásának szervezésében is.
1990-től 2002-ig országgyűlési képviselő, 1990. augusztus 3-tól 1994-ig az Országgyűlés megválasztott alelnöke volt.
