A környezetvédelmi szabályok szigorúbb betartását kérte a miniszterelnök a kormánytól Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint – erről maga a tárcavezető beszélt keddi sajtótájékoztatóján, aki szerint „nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelnie annak, aki gyárat létesít, az más kérdés, hogy mit tartatunk be ebből”. A Greenpeace vegyianyag-szakértője, Simon Gergely szerint számos példa bizonyítja, hogy magyar hatóságok jelenleg nem képesek a szabályok betartatására, ráadásul az akkumulátorgyárak kihívásaira az európai uniós szabályozás sincs teljes mértékben felkészülve.
Magyarország 2004 óta átvette az összes uniós környezetvédelmi szabályt, és nálunk más EU-s tagállamokkal összevetésben is nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelnie annak, aki gyárat létesít, az más kérdés, hogy mit tartatunk be ebből – mondta keddi sajtótájékoztatóján Lázár János a Magyar Hang kérdésére. Arról is beszélt, a miniszterelnök két dolgot kért a kormánytól: szigorúbb szabályok legyenek a környezetvédelem területén, mint Európában, és sokkal keményebben tartsuk be, mint máshol – Az nem fordulhat elő, az nem érdeke az országnak, hogy azért jöjjön ide egy gyár, mert enyhébbek a szabályok és nem tartjuk be őket. Ez lehetetlen – mondta Lázár János.
Az uniós szabályozás is elavult
– Az akkumulátorgyárak szempontjából már az uniós szabályozás is elavult. Sokszor nem tudja kezelni az akkumulátorgyárakból eredő kockázatokat, mert ez a technológia korábban nem volt jelen ilyen mértékben az uniós országokban – emelte ki Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője a Magyar Hang megkeresésére.
Erre az egyik példa az MNP nevű vegyület, amely a gödi akkumulátorgyár működése során került be a talajvízbe, és a szakértő szerint egészségkárosító – többek között magzatkárosító – hatása miatt már be kellett volna tiltani. Jelenleg azonban még egészségügyi határérték sincs meghatározva erre a vegyi anyagra vonatkozólag, ezért nem kell monitorozni sem. – Ideje lenne a valósághoz igazítani a szabályokat. Az MNP esetében ez azt jelentené, hogy legyen rá előírt határérték, ahogy más hasonló anyagok esetében – tette hozzá Simon Gergely.
A szabályok betartatásával kapcsolatban a Greenpeace Magyarország munkatársa szerint számtalan kritikát meg lehet fogalmazni. – Magyarországon nincs különálló környezetvédelmi hatóság, a környezetvédelmi feladatokat végző hatóságoknak pedig nincs megfelelő kapacitása az ellenőrzések lefolytatására – véli a szakértő.
Tétlenül nézik a súlyos szennyezéseket a hatóságok
Simon Gergely szerint a hatósági működés problémáira utal az is, hogy számos szennyezés és baleset történt az elmúlt években is. – A hatóságok képtelenek betartatni a szabályokat, a büntetések pedig elhanyagolhatóak – mondta Simon Gergely. A vegyianyag-szakértő szerint ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a cégek sokszor lazán kezelik a környezetvédelmi szabályokat.
– Németországban is működik akkumulátorgyár, de ott a hatóságok sokkal hatékonyabban betartatják a szabályokat. Például minden további nélkül előfordulhat, hogy több éves levelezés helyett bezáratnak szabálytalanul működő üzemeket – mondta a nemzetközit tapasztalatokról Simon. Ezzel szemben Magyarországon többször is azt tapasztalták, hogy a hatóságok hosszú ideig tétlenül néztek „brutális szennyezéseket” – ilyen volt a kiskunhalasi veszélyeshulladék-telep vagy a budapesti, Illatos úti illegális vegyianyag-lerakat, de éppen a napokban találtak egy újabb illegális akkuhulladék lerakóhelyet is Pest megyében. De jó példa a szakértő szerint a 2010-es vörösiszap-katasztrófa is. – A hatóság tétlenül nézte, hogy szilárd anyag tárolására alkalmas tárolóban lúgos folyadék formájában tárolták a veszélyes anyagot, mert ez a megoldás olcsóbb volt – emlékeztetett Simon Gergely.
Sok mindennek kellene változnia
A vegyianyag-szakértő szerint a probléma megoldásához szükség lenne arra, hogy a veszélyes anyagokkal dolgozó cégeket olyan felelősség-biztosítás megkötésére kötelezzék, amely a kockázattal arányos mértékű, és jóval szigorúbb büntetésekkel sújtsák őket, ha megszegik a szabályokat. – Egy milliárdos profittal dolgozó vállalat számára egy ötmillió forintos bírság nyilvánvalóan nem tétel – mondta a szakértő. Szerinte a csekély büntetések és a kevésbé hatékony hatósági fellépés arra sarkallhatja a cégeket, hogy kihasználják ennek „előnyeit”, ha Magyarországra települnek.
A Greenpeace üdvözli, hogy a kormány új rendeletben szabályozná a környezetvédelmi biztosítást, amely szerint egyes hulladéktermelőknek és hulladéklerakó-üzemeltetőknek pénzügyi garanciákat kell majd adniuk balesetek és szennyezések esetére. Simon Gergely szerint ugyanakkor ezt a szabályozást a hulladékgazdálkodást végző üzemeken kívül a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemekre is ki kellene terjeszteni, így az akkumulátorgyárakra is.
Az LMP szerint 2010 után szétverték a környezetvédelmet
Az LMP közleményben reagált Lázár János szavaira. Többek között azt kérték, hogy a kormány kérdezze meg a helyi lakosságot, mielőtt akkumulátorgyárat telepít Magyarországon bármilyen helyszínre, és kritizálták a környeztvédelmi szabályok betartását is: a zöldpárt szerint már az sem felel meg a valóságnak, hogy a magyarországi szabályok szigorúbbbak lennének az uniós követelményeknél: – Az építési és közlekedési miniszter azt állította, hogy Magyarország 2004 óta átvette az összes uniós környezetvédelmi szabályt, és nálunk más EU-s tagállamokkal összevetésben is nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelnie annak, aki gyárat létesít. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Orbán-kormányok 2010 óta lebontották és szétverték a környezetvédelmi intézményeket, ahogy ma Magyarországon nincsen környezetvédelmi minisztérium sem. Helyette az van, hogy súlyosan környezetszennyező akkumulátorgyárakkal akarják telepíteni az országot, amiket értékes termőföldekre építenek, felzabálják vízkészleteinket és mérgezik levegőnket – írta az zöldpárt.
A párt a Védegylettel közösen bírósághoz fordult a kínai óriásvállalat, a CATL Debrecenben tervezett akkumulátorgyára ügyében. Azt kérték, hogy a bíróság környezetvédelmi szempontok miatt állítsa le a 3000 milliárdos beruházást. A Debreceni Törvényszék nem adott helyt a beadványnak. A Fővárosi Ítélőtábla viszont másodfokú végzésében, ami megsemmisítette a korábbi ítéletet, így a Debreceni Törvényszéknek ismételten döntenie kell a arról, hogy leállítja-e a beruházást.
