Hideg élelem vásárlására is felhasználható lesz a SZÉP-kártya, és 200 ezer forinttal megemelik a kártyára adható keretet – jelentette be a hétfői Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A gazdaságvédelmi akciótervnek nevezett intézkedéscsomag része az is, hogy három szektorban enerigaár-plafont vezetnek be, 200 Euró per megawattban állapítják meg az elektromos áram árát a feldolgozóiparban, a szálláshelyeknél, és a raktározás-szállításnál. Ez 40 milliárdos ráfordítást jelent a költségvetésnek. Az árstopok meghosszabbításáról következő ülésén dönt a kormány a miniszter elmondása szerint; ezek a jelenlegi szabályozás szerint június 30-áig vannak hatályban.
A gazdaságvédelmi akciótervnek nevezett intézkedéscsomag részleteit ismerteti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón.
A megemelkedett energiaárak legyengítik a gazdaságot, és komoly terhet jelentenek a vállalkozásoknak, ezért minden eszközzel élni kell, ami lendületet ad a gazdaságnak – ez volt a gazdaságvédelmi akcióterv filozófiája – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A vállalkozások számára az energiaár, ezen belül is az áram ára a legnagyobb probléma a kormány szerint, és a vállalkozások 81 százaléka a magas árak miatt rögzített áras szerződést kötött, amelyek januárban járnak le, ezért most egyharmaduk 320 Eurót fizet megawattonként. A miniszter bejelentette: hogy kiszabadítsák a vállalkozókat ebből a helyzetből, árplafont vezetnek be, 200 Euró per megawattban állapítják meg az árplafont három szektorban: a feldolgozóiparban, a szálláshelyeknél, és a raktározás-szállításnál. Ez az inflációra is befolyással lesz a kormány szerint. A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával abban állapodott meg: ellenőrzik, hogy ezekben a szektorokban a vállalkozások nem emelnek árakat.
A SZÉP-kártyák kerete hideg élelmiszerre is felhasználható lesz augusztus elsejétől év végéig., és a munkáltatók ezt a keretet 200 ezer forinttal megemelhetik a jelenlegi, 450 ezer forintos keret felett.
A gyógyszerforgalmazók esetében az extraprofitadó 40 százalék, július 1-étől viszont ennek felét leírhatják, ha beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják. A gyógyszergyártók szintén 40 százalékos extraprofitadóját megfelezik, és a fennmaradó összegnek a fele is leírható a gyógyszergyártók esetében ugyanezen feltételek esetén.
Mindez 40 milliárd forint, valamit a gyógyszergyártók által fizetett extraprofitadó csökkentése további 30 milliárd forintos veszteséget jelent a költségvetésnek.
Mivel a gázárak esetében az uniós átlagnak megfelelő az ár, ezen a területen nem vezettek be árplafont, az áram ára viszont versenyképességi problémát jelentett az Európai Unión belül a miniszter elmondása szerint.
Az uniós pénzek megérkezése attól függ, hogy Brüsszel "összeszedi-e a bátorságát", és vállalja-e a konfliktust, ami azzal jár, hogy odaadják Magyarországnak a forrásokat – válaszolta újságírói kérdésre a miniszter. Szerinte az Európai Bizottság "fél" ezt megtenni, pedig Magyarország teljesítette a feltételeket, az utolsó mérföldkő az igazságügy területén elvárt reformok elfogadása volt, amelyet a Bizottsággal egyeztetve meg is tettek, bár szerinte jogalap nélkül kérte ezeket a Bizottság. Úgy fogalmazott: július elején Magyarország küldheti az uniónak a számlát.
Az árstopok meghosszabbításáról következő ülésén dönt a kormány a miniszter elmondása szerint; ezek a jelenlegi szabályozás szerint június 30-áig vannak hatályban.
A Kormányinfón téma volt a sokat vitatott pedagógus státusztörvény is, amelyet pénteken tárgyalt a parlament, miközben a Kossuth téren tüntetők követelték a javaslat visszavonását, mivel azt számos tekintetben hátrányosnak tartják a pedagógusokra nézve. A Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap a Hír TV-ben azt jelentette be: ha nem érkeznek meg az európai uniós támogatások, a kormány a magyar költségvetésből évi 10 százalékos béremelést garantál a pedagógusoknak a ciklus végéig, vagyis 2026-ig. Az uniós támogatásokkal kapcsolatban eddig a kormány azt hangsúlyozta: a korábban kilátásba helyezett, nagyobb mértékű pedagógus béremelés feltétele az uniós támogatások megérkezése. A Hír TV-nek viszont Gulyás Gergely azt mondta: hosszú távon a béremelés töredékét, mintegy 12 százalékát fedezné csak az uniós támogatás, a többit a költségvetésből finanszíroznák, de „az első években egy nagy világgazdasági válság közepette egy nagy segítség lenne” az uniós forrás.
A kormány pedagógus béremeléssel kapcsolatos ígérete 2022-ben úgy szólt: ha sikerül megállapodni az Európai Unióval, már 2023. január 1-jén 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig további 29-30 százalékkal emelik meg majd a pedagógusok bérét, ami a diplomás átlagbér 80 százaléka lesz, azaz 777 ezer forint. Az uniós vállalás szerint 2030-ig kell fenntartani ezt a bérszínvonalat. Az uniós támogatások viszont nem érkeztek meg, az ígért béremelésből így egyelőre 10 százalékos bérfejlesztés valósult meg januárban.
A Magyar Hangot már évek óta nem engedik be a kormányzati sajtótájékoztatóra, így lapunkhoz a mostani sajtómeghívót sem juttatták el.
