Ha nem tartjuk napirenden a tiltakozást, akkor nemcsak jövőre, de azután sem számíthatunk semmiféle béremelésre. A kormány magától nem fog ezzel foglalkozni, csak ha azt látják, hogy nagy a felzúdulás, hogy a társadalom a pedagógusok mellé áll. Akkor talán van remény arra, hogy valami morzsát elénk szórnak – mondja Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának elnöke. A kormány augusztus elején azt ígérte, hogy 2028-ig felemelik a tanárok fizetését a diplomás átlagbér 80 százalékára, az idei bérrendezésről konkrét ígéret azonban még mindig nem hangzott el. Komjáthy Anna szerint a diákok is pontosan látják ezeket a problémákat, ezért is szerveztek péntek délutánra tüntetést a Bazilika elé.
– Szeptembertől nő a katonák illetménye, így például 400 ezer forintra emelkedik az érettségivel nem rendelkező közkatonák fizetése. A tanárok bérét azonban a mai napig nem rendezték, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt korábban, hogy a Brüsszelből érkező pénzből vagy a Vodafone nyereségéből emelnék a pedagógusi fizetéseket. Ezek a kormányzati megnyilatkozások mit üzennek Önöknek? Mikor számíthatnak béremelésre?
– Nagyon rossz élmény volt a Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral folyatott augusztus 30-i sztrájktárgyalás. Ebből számunkra az derült, hogy semmi jóra nem számíthatunk. Véleményünk szerint akár ad Brüsszel pénzt, akár nem, – ami önmagában kivételes eljárás lenne, hiszen bérre nem szoktak forrást biztosítani – az állami alkalmazottak bérezése az állam feladata, és nem az unióé. Többször rákérdeztünk, hogy az uniós pénz hiányában miként tervezik orvosolni a helyzetet, mire azt a választ kaptuk Maruzsa Zoltántól, hogy nincs döntés arra vonatkozóan, hogy költségvetési forrást csoportosítanának át a tanárok bérezésének rendezésére. Ráadásul további tárgyalásokra sincs még kilátás, mivel az államtitkár szerint ez a Brüsszeltől kapott választól függ. Annyit ígért, hogy ha bármi kiderül, össze fogja hívni a sztrájkbizottságot. Mindez azért is problémás, mivel a sztrájktörvény azt írja elő, hogy folyamatosan tárgyalni kell a követelésekről. Reménytelennek tűnik a helyzet. A legfontosabb követelésünk nyilvánvalóan a béremelés, valamint a munkateher-csökkenés és a túlórák kifizetése, hiszen folyamatosan nő a pályaelhagyók száma. Ha ez így megy tovább, végül tényleg nem lesz tanár az iskolákban.
– Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a HVG-nek arról beszélt a minap, hogy nem hiszi, hogy a tanárok polgári engedetlensége eredményt hozna. Erről Önöknek mi a véleménye?
– Bár mozdíthatatlannak látom a kormány álláspontját, mégis úgy gondolom, sztrájkolni kell, annak pedig, aki ezt túl gyengének tartja, az élhet a polgári engedetlenség eszközével, vállalva annak kockázatát. Tudjuk, hogy tavasszal nem torolták meg ezeket az akciókat, még a fenyegetés szintjén sem, de most, hogy már Pintér Sándor belügyminiszterhez tartozik az oktatás, erre jóval nagyobb az esély. Ha nem tartjuk napirenden a tiltakozást, akkor nemcsak idén és jövőre, de azután sem számíthatunk semmiféle béremelésre. A kormány magától nem fog ezzel foglalkozni, csak ha azt látják, hogy nagy a felzúdulás, hogy a társadalom a pedagógusok mellé áll. Akkor talán van remény arra, hogy valami morzsát elénk szórnak.
– A Diákok a Tanárokért ifjúsági mozgalom péntek délután évnyitó tüntetést tart Budapesten. Mit várnak a megmozdulástól?
– Komolyan gondolkodó, felelős középiskolások állnak a megmozdulás mögött. A kiállásukkal jelzik, hogy már a saját bőrükön érzik, milyen nagy a baj az oktatással. Tisztában vannak vele, hogy ha nem szakos tanár viszi el őket az érettségiig, akkor az úgy is fog sikerülni, tudják, hogy ha nem tanulnak meg normálisan egy nyelvet, akkor esélyük nem lesz a nemzetközi életben. Olyan tanárokat szeretnének, akik színvonalasan, pihenten, elhivatottan tudnak oktatni. Most a valóság nagyon távol áll ettől. Reméljük, hogy sokan eljönnek a mai tüntetésre, a társadalom felsorakozik a gyerekek mögött.
– Az elszabadult energiaárak a háztartások mellett az oktatási intézményeket is nehéz, esetenként kilátástalan helyzetbe hozzák. Mire számítanak a mostani helyzetben? Több iskolában különböző forgatókönyvekkel készülnek, hallani szombati oktatásról és ebből fakadó hosszú téli szünetről.
– Rémisztően hangzik, a kételyeinket fel is vetettük az augusztus 30-i sztrájktárgyaláson Maruzsa Zoltánnak. Elmondása szerint egyetlen egyházi iskolában merült fel a hosszabb téli szünet és a hétvégi tanítás lehetősége, és biztosított arról is, hogy az állam nem tervez hasonló megoldásokat. A kormánydöntés értelmében a szociális otthonok, az egészségügyi- és oktatási intézmények nem szenvedhetnek hátrányt a megnövekedett energiaköltségek miatt. A fatüzelésre való átállás lehetőségéről is szó volt egy korábbi tárgyaláson, ezzel kapcsolatban Maruzsa Zoltán tévedésről beszélt, mivel a kormány csupán felmérte, hol lehet átállni fatüzelésre. Elmondása szerint egy pillanatig sem gondolták azt, hogy a nagy, városi iskolákban megoldható lenne, kizárólag a vidéki kisiskolák esetén merült fel lehetőségként. Mint tudjuk, ennek ellenére minden tankerület levelet kapott a Belügyminisztériumtól, amelyben arra utasították őket, hogy mérjék fel az iskolákban a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét.
A péntek délutáni diáktüntetésről ITT olvashatnak:
