Hatezermilliárdos vasúti fejlesztést ígér Palkovics
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond a német tulajdonú logisztikai cég, a Metrans vasúti-közúti konténerterminálja építésének bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Zalaegerszegen, a Díszteremben 2021. február 19-én. A következő tíz évben a magyar vasúti gördülőállomány fejlesztésére mintegy 2000, a közlekedési infrastruktúrára pedig hozzávetőleg 4000 milliárd forintot szán a kormány. MTI/Varga György

A következő tíz évben a magyar vasúti gördülőállomány fejlesztésére mintegy 2000, a közlekedési infrastruktúrára pedig hozzávetőleg 4000 milliárd forintot szán a kormány – közölte az innovációs és technológiai miniszter pénteken Zalaegerszegen, a Metrans vasúti-közúti konténertermináljának bejelentése kapcsán.

Palkovics László a német tulajdonú logisztikai cég 15,7 milliárd forint értékű zalaegerszegi beruházásával összefüggésben beszélt arról, hogy az Európai Unió elvárása szerint 2030-ig 30 százalékkal kell növelni, 2050-ig pedig a jelenleginek a duplájára kell bővíteni a vasúti árufuvarozást.

Ennek a célnak is megfelelve Magyarországon összesen mintegy 6000 milliárd forint értékű vasúti beruházást tervez a kormány. Ezzel nemcsak versenyképes, kényelmes és biztonságos vasúti infrastruktúrája lesz Magyarországnak, de előmozdítja a vasúthoz kapcsolódó ipari fejlesztéseket is – fogalmazott a miniszter az MTI beszámolója szerint.

Palkovics László kifejtette: öt szempontot helyeznek előtérbe a magyarországi vasúti beruházásokat érintően. A vasúti hálózat minőségének – teherbíró-képességének és biztonságtechnikájának – javítása, a főváros és a megyeszékhelyek vasúti összeköttetésének versenyképesebbé tétele, a nagyvárosok elővárosi vonalainak fejlesztése, a környező országok fővárosaival a nagysebességű kapcsolat megteremtése, ötödik pontként pedig annak megvalósítása, hogy Magyarország legyen Közép-Európa teherszállítási központja.

A miniszter jelezte, hogy jelenleg a magyarországi vasúti projektekben 85 százalék a hazai hozzáadott érték aránya, de nincs például vasútisín-gyártás, szükség lenne tehát ennek a megteremtésére.

A nagyobb vasúti projektek közül említést tett a Budapest és Belgrád közötti építkezésről, amivel a görögországi Pireusz kikötőjéből az ázsiai áruk szállításának közvetlen útvonalát alakítják ki. Tervezik, hogy Záhony és Győr között – a Dunát Budapest alatt keresztezve – hoznának létre összeköttetést, illetve az elmúlt száz év fejlesztési hiánya miatt az egykori, ma már az országhatáron túl húzódó déli vasúti gyűrű újbóli feltámasztására is szükség lenne.