Közös felhívásban állnak ki az Hagia Szophiáért, illetve a vallások közötti megbékélésért hazai konzervatív értelmiségek.
Lapunk is beszámolt róla, hogy múlt hét pénteken adott ki elnöki rendeletet Recep Tayyip Erdogan török államfő az 537-től közel ezer évig keresztény templomként működő Hagia Szophia mohamedán mecsetté alakításáról. Erdogan török elnök szerint „az épület funkciójának ügye az ország szuverén jogaival kapcsolatos”. A keresztény képeket, festményeket, mozaikokat le fogják takarni, mivel azok sérthetik a mohamedán hívők érzékenységét.
Az első muzulmán imát július 24-én tartják az Hagia Szophiában. Ezzel egy időben, július 24-én délben, az oszmán uralom alatt szintén mecsetté alakított, majd 150 év múlva keresztény templommá visszaalakított budapesti Mátyás templomnál közös imádságra hívnak minden jóérzésű embert, hogy „felekezeti, világnézeti hovatartozástól függetlenül imádkozzanak az Hagia Szophiáért, és vallások közötti megbékélésért, hogy soha ne tudják a világ egyetlen országában sem politikai célokra használni az istenhitet”.
Az Hagia Szophia mecsetté alakítása kapcsán már hangot adott véleményének a katolikus egyházfő is, Ferenc pápa vasárnap arról beszélt, „mély fájdalommal gondol” a Hagia Szophiára. Korábban Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka, valamint a romániai, ciprusi, georgiai ortodox egyház vezetője is mind elítélte a török döntést.
A kereszténydemokráciát hirdető magyar kormány egyelőre ugyanakkor nem szólalt meg. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely lapunk kérdésére azt mondta, a kormány nem tárgyalt az isztambuli Hagia Szophia ügyéről, személyes véleménye, hogy sajnálja a török kormány döntését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Törökország szuverenitásáról szóló döntésről van szó, így az Európai Uniónak is legfeljebb véleménye lehet a mecsetté váló épületről, de beleszólása nem.
A közös imádságra szóló felhívás elindítói: Lukácsi Katalin közéleti aktivista; Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke, volt miniszter; Stefano Bottoni történész, Firenzei Egyetem; Gulyás Balázs publicista; Molnár Róbert polgármester, az Országgyűlés volt jegyzője; Soós Károly, teológus; Brenner Koloman, nyelvész, az Országgyűlés alelnöke; Szalma Botond, a KDNP korábbi budapesti elnöke; Márki-Zay Péter, polgármester; György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője; Reichert János publicista; Király Miklós, egyetemi tanár.
