A veszélyhelyzet megszűnése után második alkalommal tartott élőben kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A tájékoztatón a járványhelyzet aktualitásai, a katázás terén várható változások és a csed bevezetése mellett leginkább a Lánchíd felújítása és a lélegeztetőgépek ügye került terítékre.
Kivételesen csütörtökön reggel 8 órakor kezdődött a Kormányinfó, amelyet Gulyás Gergely a kormányülés illetve a járványhelyzet részleteinek ismertetésével kezdett. Mivel még mindig járványügyi készültség van, a miniszter először a fertőzöttek jelenlegi számával kezdte: tegnaphoz képest 9 új fertőzöttet regisztráltak az országban. A hatályban lévő intézkedéseket folyamatosan vizsgálják, erre azért is van szükség, mert a világban a járványügyi helyzet továbbra is súlyos. Az eddigi szabályokat továbbra is fenntartják, a kormány július végén fog dönteni arról, hogy augusztus 15-e után meg lehet-e tartani a nagyrendezvényeket, mint például az augusztus 20-i tűzijátékot.
Miután most a gazdaság újraindítása a legfontosabb, ezért hozták létre a Varga Mihály vezette gazdaságvédelmi operatív törzset – tette hozzá. beszámolt arról is, hogy a járvány miatt mintegy 120-130 ezer állás szűnt meg.
A tervek szerint jövő pénteken fogadják el a költségvetést. Ebben már szerepelnek a 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez szükséges források. Fontos változás az is, hogy 2021 július elsejétől a csecsemőgondozási díj a bruttó jövedelem 100 százaléka lesz vagyis több mint 60 ezer forint plusz pénzhez jutnak a gyereket vállaló anyák az első hat hónapban. A cél az, hogy a gyerekvállalás ne jelentse a szegénység vállalását.
Sokakat érintő kérdésről is szót ejtett a miniszter: A kata adózás szabályozása idén még nem változik, de a kormány benyújt egy módosító indítványt, hogy a visszaélések megszűnjenek. Úgy látja, nincs rendjén, hogy adott esetben több száz vagy több ezer főt alkalmazó cégek is katát alkalmaznak, vagyis visszaélnek a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel. A szigorítás szerint a 3 millió forint feletti számlák esetén – ha ugyanaz a kibocsátó – akkor 40 százalékos adót kell majd fizetni a 3 millió forinti feletti részre.
A kata kérdésére később visszatért a miniszter az mfor.hu kérdésre, és elmondta, hogy a részletszabályok nem fognak változni, tehát továbbra is 50 ezer lesz a befizetett összeg. A módosítás a tervek szerint 2021 január 1-étől lép életbe.
Az M1 Híradó kérdésére Gulyás elmondta, hogy nem értenek egyet a parkolási díjak emelésével, amiről tegnap döntött a Fővárosi Közgyűlés. A kormány szerint ennek nem lesz jó hatása a közlekedésre, további dugókat fog generálni. A Lánchíd vitájáról annyit mondott a miniszter: szerinte a fővárosnak van elég forrása a felújításra és csak kommunikációs hadjáratot folytat. Úgy látja, Karácsony Gergely főpolgármester szívesen vitatkozik a kormánnyal, szinte keresi is a lehetőséget. Egy későbbi kérdésre válaszolva azt is elmondta, teljesen végleges, hogy nem kap több közpénzt a Lánchíd felújítása.
Az államnak okozta a koronavírus-járvány a legnagyobb veszteséget, a legtöbb önkormányzatnak még arányaiban is kevesebb veszteség okozott. Kármegosztás van, az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket a teherviselésből – tette még hozzá.
A nemzeti konzultációt vegyék komolyan és vegyenek részt benne – ezt üzente a HírTV kérdésére az ellenzéki pártoknak, illetve a Szél-Hadházy duónak a miniszter. Ha valaki alapítványt hoz létre és annak gyűjt, lehet jogszerű. Ám jogellenes a személyes adatok felhatalmazás nélküli összegyűjtése, ez személyes adattal való visszaélés, ezért bűncselekmény – mondta Gulyás.
Gyurcsány Ferenc kormányzása a rendszerváltás utáni történelmünk legsikertelenebb időszaka volt – mondta kérdésre válaszolva Gulyás Gergely, aki „arcátlannak” tartja Gyurcsány Ferencnek Budapestet harcba hívó szerdai felhívását.
Az RTL Klub arról kérdezte Gulyást, igaz-e, hogy hogy az állam késlekedése miatt egymilliárd forint közpénzt buktak el Simonkáék cégében. A miniszter ezt tagadta, szerinte semmilyen kár nem érte az államot.
Ugyanakkor megerősítette, hogy Triesztben 32 hektáros területet vásárolt 31 millió euróért a magyar állam, koncessziós szerződés keretében. Ebből 25 millió eurót már kifizetettek.
A kormányban nincs egyetértés az idei növekedési kilátásokat illetően. Van olyan vélemény is, amely – Matolcsy György jegybankelnökhöz hasonlóan – növekedéssel számol, de van olyan is, amely a Pénzügyminisztérium 3 százalékos recessziót prognosztizáló véleményénél is pesszimistább – mondta kérdésre válaszolva Gulyás Gergely.
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő még szerdán vetette fel, bele kellene avatkozni a hazai sör- és üdítő italpiac szabályaiba, és meg kell szüntetni a termékkizárólagosságot biztosító szerződések rendszerét. Gulyás szerint a kormány egyetért a felvetéssel, mert „a piaci verseny pártján állnak a sörben is”.
Az állam ki fogja fizetni a gyöngyöspatai diákoknak járó kártérítést, még akkor is, ha nem ért egyet vele – jelentette ki a miniszter.
Szóba kerültek az új egyetemi modellek is, amely alapján több kuratóriumba is politikusok kerülnek. Gulyás Gergely szerint az egyetemeket fenntartó alapítványok létrejötte az egyetemi autonómiát erősíti.
Az Index sorsa kapcsán Gulyás elmondta, a sajtószabadságot a médiatörvény biztosítja, ezen kívül a kormány nem avatkozhat bele médiaügyekbe. Magyarországon – Nyugat-Európával ellentétben – sokszínű a tájékoztatás és tájékozódási lehetőség – tette hozzá.
A Magyar Hang kérdéseire is válaszolt a kancelláriaminiszter: az iskolaőrök bérezése kapcsán Gulyás elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben 2,2 milliárd forintot különítettek el erre a célra. A tervek szerint az idősebb rendőröket akár a nyugdíj elvesztése nélkül is lehetne alkalmazni. Szerinte ezért nem lesznek bérfeszültségek a tanárok és az iskolaőrök között, az iskolaőrök bére alacsonyabb lesz a pedagógusbéreknél.
Lapunk arról is kérdezte a minisztert, mi a véleménye arról, hogy a Magyar Orvosi Kamara az önként vállalt túlmunka felmondásának letétbe helyezésére szólított fel. Gulyás nem tartja helyesnek a felmondások letétbe helyezését a jelenlegi járványügyi helyzetben.
Arra is kitért, hogy járványügyi készültség esetén is a szabályozás értelmében egy-egy rendezvény megtiltására van lehetőség, de a gyülekezési jogot nem korlátozhatja.
A Magyar Hang arra is rákérdezett, hogy tízezer lélegeztetőgépet vett a kormány, de szakemberből (aneszteziológusból, szakápolóból) nincs elég. Gulyás Gergely elismerte, hogy aneszteziológushiány van, de a lélegeztetőgépek kulcsfontosságúak, pótolhatatlanabbak, mint egy aneszteziológus. A lélegeztetőgépek rendelésével az Olaszországban látott eseményeket akarták elkerülni, ha pedig nincs elég aneszteziológus, akkor ezeket más szakorvosi végzettséggel rendelkezők, vagy védőnők is kezelhetik – vélekedett a miniszter.
A budai Szent Imre Kórházban számos fertőzés és halál is volt a koronavírus-járvány miatt lapunk értesülése szerint. Gulyás Gergely közölte, hogy konkrét számokat nem ismer a kórházból, és nem tud szabálytalanságól, amely hatósági eljárást vont volna maga után.
A hvg.hu az állami munkahelyteremtésről kérdezett: Gulyás szerint nem az elsődleges cél, hogy az állam adjon munkát, de ha szükség van rá, meg fogja tenni. Ezért bővítik a közmunkát, vagy akár a szerződéses katonák számát. Azt azonban nem nevezné helyes iránynak, hogy állami cégekhez vegyenek még fel embereket. Inkább piaci munkahelyeket kell létrehozni, ha rendbejön a turizmus, ott például tízezernyi embert lehet foglalkoztatni.
A lélegeztetőgépekről Gulyás még annyit elmondott, hogy a koronavírus-fertőzöttek jó részénél elegendő volt a nem invazív lélegeztetés is, azt azonban nem tudta megmondani, hogy a rendelt 16 ezer lélegeztetőgépből mennyi volt az invazív és mennyi a nem invazív. Azokat a gépeket, amelyekre nincs szükség, könnyen el lehet majd adni – tette hozzá, és azt is elárulta, eddig 300 milliárd forintot költöttek a lélegeztetőgépekre.
