Érkező vonat Szakály-Hőgyész vasútállomáson 2024. április 15-én (Fotó: Magyar Hang/Bittner Levente)
Salátatörvénnyel módosítana a kormány a személyszállításról szóló törvényt (2012. évi XLI. törvény) több ponton – hívta fel a figyelmet a Közlekedő Tömeg közleményében, amelyet a 24.hu vett észre. Az országgyűléshez benyújtott tervezet alapján ugyan a törvényjavaslat az eddig is hatályos személyszállítási törvényhez hasonlóan definiálja a személyszállítási alapellátást, de az eddigi ajánláshoz képest mostantól normatív előírásként szerepel mind munkanapokon, mind hétvégéken a járásközpontokba tartó napi három, a járásszékhelyek és vármegyeszékhelyeik közt pedig napi két közvetlen járatpár.
Ez lényeges változás, hiszen az ajánlás helyett előírást rögzítene a törvény. A szervezet szerint ez „sajnos azt sejteti, hogy a járműhelyzet további romlását a kormány nem karbantartással és járműbeszerzéssel, hanem úgy tervezi kezelni, hogy megteremti a törvényi lehetőségét annak, hogy ha nincs jármű, akár lényegesen ritkábban is közlekedhessenek a járatok”. Szerintük majd lehet a személyszállítási törvényre mutogatni, hogy az utasoknak ennyi jár – miközben ezek a minimumfeltételek már ma is nagyrészt teljesülnek, ahol pedig nem (például a járásszékhely Cigánd és Miskolc között, ahol a leggyorsabb eljutás csak átszállással érhető el), ott „az államháztartás teherbíró képességére” és az „infrastrukturális adottságokra” való hivatkozással továbbra sem lesznek kötelezőek a közvetlen járatok.
Felhívták a figyelmet a „párhuzamosságok” felszámolásának kérdésére, amellyel feltűnően sokat foglalkozik a javaslat. A Közlekedő Tömeg azt vélelmezi: ennek oka, hogy sok olyan busz- és vonatjáratot ki lehessen majd húzni a menetrendből, „amelyre valaki hasraütés-szerűen rákiabálja, hogy párhuzamos valamivel”. Hajmeresztőnek nevezik továbbá, hogy a párhuzamos járat megszüntetése esetén akár 50 százalékos menetidőnövekedést is tolerálna a javaslat az utasok oldalán, ami lényegében bármilyen brutális járatritkításhoz jogalapot adhat (a Gyöngyös–Budapest gyorsbuszok például csupán negyedórával rövidebb menetidejűek a vonatnál). Eltörölnék továbbá a kötelező konzultációt a vasútvonal-bezárások esetén, illetve a továbbiakban miniszteri járati engedély sem kellene ahhoz, hogy a MÁV kénye-kedve szerint bezárhassa a vasútvonalait, és azokat buszokkal pótolja.
Emellett az előadóként Lázár János közlekedési miniszter által jegyzett tervezet korlátozná a sztrájkjogot is. A törvény a MÁV-ot és a Volánt minden évben sztrájkmenetrend készítésésére kötelezi, melyet a szakminisztérium fogad el. Egy esetleges sztrájk esetén a közlekedési szolgáltatók kötelesek lesznek a sztrájkmenetrendben meghatározott járatokat közlekedtetni – ez azt jelenti, hogy a munkabeszüntetés lehetséges mértéke és ezáltal a munkavállalók sztrájkjoga a továbbiakban a miniszter jóakaratától függ majd – írták.
Eközben a nyáron Lázár János az ötpontos akcióterv – ezt kommunikációs elterelésnek nevezték – részeként emlegette a nemsokára érkező új személyszállítási törvényt, de most hallgat róla. A szervezet szerint a salátatörvény-tervezet minden vonatkozó és érdemi pontja a vonalhálózati és menetrendi fejlesztések helyett a vidéken levezényelt járatritkításokat (az „alapszolgáltatásra” való hivatkozással), mellékvonal-bezárásokat (a „módváltások” minden akadályának elgördítésével), valamint a MÁV–Volán-dolgozók már eddig is korlátozott sztrájklehetőségének teljes eltörlését készíti elő.
Reagáltak Lázárék
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Közlekedő Tömeget nem említve később közleményt adott ki, melyben arról írt, hogy olyan új törvény szabályozza majd a személyszállítási szolgáltatásokat, amely ad és nem elvesz, minimumot garantál, nem pedig szolgáltatást csökkent. „A magyar emberek közösségi közlekedését szabályozó és segítő új jogszabály minden túlzás nélkül a személyszállítási jogok legfőbb kódexeként kerülhet november második felében a Parlament elé, majd elfogadásra” – írták.
Szerintük az új jogszabály végre vitát nem tűrően, a magyarázkodás lehetőségét kizárva ismeri el az utasok jogait és a szolgáltató állam kötelezettségeit. Ez a jog biztosítja, hogy az utazások megkönnyítésével a magyar emberek a lakóhelyükhöz legközelebbi járási központokat, kényelmesebben, olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban érhessék el. Magyarországon 3155 települése közül 350 esetében jelenleg nem biztosított, hogy onnan, a járásközpontba illetve a járásközpontból a lakóhelyre naponta 3 járattal eljuthassanak az utasok. Ezt az új törvény alapjogként biztosítja, miképpen pontosan szabályozza a járásközpontokról a megyeszékhelyekre, illetve a fővárosba eljutás lehetőségének kötelezően biztosítandó minimumát – tették hozzá. Szerintük az új jogszabály olyan helyeken is biztosítja a közösségi közlekedést, ahol eddig az semmilyen formában nem működött. Hozzátették: az alapellátás részeként előzetesen megjelölt járatok sztrájk esetén sem törölhetők, ezzel a legfontosabb, a munkába járást biztosító, vagy a diákok által leginkább igénybe vett járatok sztrájk esetén is az utasok rendelkezésére állnak majd.
