Az Airportal.hu számolt be arról, hogy a légitársaság foglalási rendszeréből eltűntek a november 26-án, hétfőn New York JFK-re, valamint 27-én, kedden Chicagóba, és onnan visszafelé közlekedő járatok. A LOT weboldalán szereplő adatok szerint ugyancsak lezárták a foglalási lehetőséget a december 2, 3, 9 és 10-én New Yorkba induló járatokra, valamint a december 4-én, és 11-én Chicagóba, és a felsorolt napokon Budapestre, vissza közlekedő gépekre. Összesen eddig 16 járat marad ki a következő három hétben.
A „lengyel Malév” transzatlanti járatainak eddigi üzemeltetése alatt kiderült az is, hogy a légitársaság nem tudja, vagy nem akarja az induláskor beharangozott magas színvonalat fenntartani. Eredetileg ugyanis a világ legmodernebb szélestörzsű gépe, egy Boeing 787-8 Dreamliner teljesített szolgálatot a tengerentúli desztinációk és a magyar főváros között. Ám a gépet mind gyakrabban egy igencsak viseletes, bérelt EuroAtlantic Boeing 767-300-assal váltották ki.
Az Airportal megkereste a lengyel nemzeti légitársaságot. A cég hivatalosan is elismerte, hogy kis mértékben csökkenti a kapacitást a Budapest-New York és Budapest-Chicago járatokon a gyengébb forgalmú téli időszakban. A LOT kitért arra is, hogy a döntésben szerepet játszott a Dreamlinerek Rolls-Royce Trent 1000 típusú hajtóműveinek problémája, ami miatt három ilyen típusú gépet is ideiglenesen ki kellett vonni a forgalomból.
Mindez azt is jelenti, hogy a Budapest Airport és így a magyar légi ipar – szerencsés esetben csak átmenetileg – szimbolikus, de üzletileg sem mellékes szereptől esik el. A LOT eredeti döntése ugyanis lényegében arról szólt, hogy Lengyelországon kívül, Ferihegyen is bázist hoz létre, hiszen a flotta egyik Dreamlinerét gyakorlatilag Budapestre költöztették. Ez a hazai piacon cirka 60 milliárd forintos beruházásnak felelt meg, körülbelül ennyibe kerül ugyanis a szóban forgó géptípus. Ám a bérelt gép üzemeltetésével ezt a feladatot értelemszerűen nem kell ellátni Ferihegyen.
A LOT járatindítását 2017 júliusában jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Mateusz Morewiecki lengyel miniszterelnök-helyettes. Az akkori tájékoztatás szerint a lengyel és a magyar állam diplomáciai segítséget nyújtott, és a két ország fejlesztési ügynökségei is kivették a részüket az előkészítő munkából, de a járatok piaci alapon működnek.
