Magyarország a megfelelő gáztározói készleteknek és a hosszú távú szerződéseknek köszönhetően felkészült a fűtési időszakra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke szerint – közölte a MEKH pénteken az MTI-vel.
A hivatal közleménye szerint Horváth Péter János a Portfoliónak adott interjúban kiemelkedőnek nevezte a belföldi gáztároló-kapacitásokat, az EU-tagállamok ugyanis átlagosan az éves felhasználás 27 százalékát tartalékolhatják, Magyarország viszont 58 százalékot, és a belföldi tárolók töltöttsége már most meghaladja a 60 százalékot.
A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy Európa és különösen Magyarország számára „nem reális cél” az azonnali és teljes függetlenedés az orosz eredetű gáztól, annak kiváltására nincs elegendő más földgázforrás. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió orosz földgázbeszerzésektől való függetlenedési terveinek legtöbbje csak közép- vagy hosszú távon lehet hatékony, de az előttünk álló fűtési időszakban keveset segítenek.
Beszélt arról is, hogy az energiahordozók jelentős drágulása a gazdaság működőképességét is veszélyezteti, ilyen körülmények között a belföldi áramtermelés felértékelődik. Kiemelte: a Paksi Atomerőmű a hazai áramellátás közel felét biztosítja, ezért fontos, hogy új blokkok belépéséig megbízhatóan, teljes kapacitással termeljen az év minél nagyobb részében.
Hozzátette, hogy az energiafüggetlenségben jelentős szerep hárul a naperőművi kapacitásokra. Magyarország az energiastratégiában 2030-ig vállalt 6500 megawattos (MW) beépített teljesítményt sokkal hamarabb fogja elérni, mivel a már működő több mint 3000 MW-nyi naperőművi kapacitás mellett további mintegy 4000 MW beruházás rendelkezik kiadott csatlakozási engedéllyel – fejtette ki.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az időjárásfüggő kapacitások egyensúlytartási kihívást jelentenek, ezért kiemelten fontosnak nevezte a hálózatfejlesztést, és azt, hogy a megújuló termelők a szabályozási piacokon is megjelenjenek. A MEKH ezért tette kötelezővé az akkreditált szabályozási képességet a 0,2 megawattnál nagyobb naperőmű számára. A hálózat befogadóképessége akkumulátoros tárolók telepítésével is bővíthető, erre kormányzati támogatást lehet igényelni. Szükség lesz új erőművekre is, az újraiparosítás ugyanis rövid időn belül további 2-3 ezer megawattal növeli a fogyasztói igényeket – mondta a MEKH elnöke a közlemény szerint.
A Portfoliónak adott hosszú interjúból árnyaltabb kép bontakozik ki Horváth Péter álláspontjáról. Így például azt mondja: „a jelenlegi helyzetben minden európai ország arra törekszik, hogy a lehetőségeihez képest a földgázbeszerzéseit diverzifikálja. Mivel nemcsak Európában, hanem globálisan is szűkös a földgázforrások elérhetősége, adódik az ötlet, hogy az európai országok ne egymással versengve próbáljanak meg földgázhoz jutni, hanem együtt.” Majd hozzáteszi: „ami a földgázforrások szükség szerinti megosztását illeti, már szkeptikus vagyok. Egyrészről fontos és szükséges a tagállami vészhelyzeti tervek felülvizsgálata, melyeknek 2022. október 31-ig meg kell történnie.”
Meg is magyarázza szkepticizmusa okát: „a Covid-járványt követően egy ilyen szolidaritási mechanizmussal kapcsolatban azért vagyok szkeptikus, mert sajnos erősen él bennem a maszkháború emléke, amikor a járvány kellős közepén a tagállamok egymás szállítmányait foglalták le a tranzitok során. Magyarország eddig minden energetikai vészhelyzet során, ha szükség volt rá, segített a bajbajutottakon, de fordított helyzetben mi is megkapnánk a segítséget? Gondoljuk végig, egy általános európai gázkrízis során mennyire reális opció az, hogy egy tagállam saját fogyasztóinak korlátozása mellett segítsen egy bajba jutott országon.”
