Számos iskolában csak a következő napra vagy az első hétre kaptak órarendet a tanulók – derül ki a szülők beszámolóiból. Több ok is szerepet játszhat a késlekedésben: a státusztörvény generálta bizonytalanság, a kötelező óraszám új szabályai, illetve az is, hogy későn jelent meg a tanév rendje.
Nem kapták meg végleges órarendjüket a tanulók szeptember 1-én, pénteken, de szeptember 4-én, hétfőn sem az ország számos iskolájában – ez derül ki a szülők és egyes pedagógusok beszámolóiból. A Magyar Hanghoz érkező panaszok szerint a korábbi években az érintett iskolákban nem ez volt a jellemző, idén viszont csak a következő napi, esetleg az első heti órarendet kapták meg a tanulók, több helyen azt is csak ideiglenes jelleggel. A legtöbb szülő elmondása szerint az iskola semmivel nem magyarázta meg a késedelmet. – A napi órarendet jó esetben az előző napon ismertették. Indoklás nincs – számolt be röviden egy szülő, akinek a gyermeke egy jó nevű fővárosi középiskolába jár.
– Még csak a hétfői és a keddi órarend van kész. Későn jött a tanév rendjéről szóló rendelet – indokolt a Magyar Hangnak egy neve elhallgatását kérő, Nógrád megyei középiskolában tanító tanár. – Ahol nincs elég tanár, ott könnyű belátni, hogy miért nem tudnak időben órarendet csinálni. Nyilván, ha arra várnak, hogy beessen egy óraadó, akkor még változhat az órarend – mondta egy másik pedagógus, aki már otthagyta a közoktatást, de a gyermeke egy elitnek számító gimnázium tanulója. Ott elmondása szerint „majdnem elegendő” tanár van, és az órarend is elkészült.
Két másik, szintén jó nevű budapesti középiskolában nem ez volt a helyzet. A Magyar Hangnak nyilatkozó szülőnek mindkét iskolába jár egy-egy gyermeke. – Mindkettőnek most hétvégén kaptuk meg kizárólag a mai napi órarendjét, a nagyobbnak azt mondták a suliban, hogy a tankerület augusztus végén engedélyezte az órarend összeállítását, amit máskor nyár elején, tavasz végén szoktak. A kisebb gyermekemnek csak szeptember végére lehet végleges órarendje – számolt be a szülő.
„Nem mondják magukat biztosra”
A státusztörvénynek nevezett, pedagógusok új jogállásáról szóló törvénynek augusztus 30-án jelent meg a végrehajtási rendelete, és bár magát a státusztörvény január 1-étől kell alkalmazni, a pedagógusok számára meghatározott 24 órás kötelező óraszámot – a korábbi 22-26 helyett – már szeptember elsejétől, ennek érdekében a Nemzeti Köznevelési Törvényt is módosította a parlament. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint ez zavart okozott az órabeosztásban. Arra pedig már augusztusban felhívta a figyelmet az érdekképviselet, hogy a tanév rendjéről szóló rendelet is késik a megszokotthoz képest. A szakszervezeti vezető szerint bizonytalanságot okoz, hogy a státusztörvény szerint szeptember 15. és 29. között kell nyilatkoznia a pedagógusoknak arról, ha nem fogadják el az új jogállás feltételeit, hanem inkább távoznak a közoktatásból. Gosztonyi Gábor szerint ez azt eredményezi, hogy még mindig vannak pedagógusok, akik „nem mondják magukat biztosra” a helyzet miatt.
A szakszervezeti vezető az elmúlt éveben egyre több olyan visszajelzést kapott, hogy nehezebb összeállítani az órarendeket, mint a korábbi években, így egyre több iskolában indulhat ideiglenes tantervvel a tanév. – A jelenség nem új, de az elmúlt években emelkedő tendenciát mutat, ami összefügg a pedagógushiánnyal és azzal, hogy rengeteg az óraadó tanár. Utóbbi pedagógusok nem teljes állásban dolgoznak az iskolákban, ezért az órarend attól függhet, hogy mikor érnek rá megtartani az óráikat – tette hozzá Gosztonyi Gábor.
