Bő egy éven belül a második Horthy Miklós-szobrot avatták fel augusztus 30-án a Magyarországon. Egy hete az országgyűlésbe frissen bejutott Mi Hazánk mozgalom leplezte le az egykori kormányzónak emléket állító büsztöt az országgyűlés egyik alelnöki tisztségét betöltő Dúró Dórának a dolgozószobájában. A szoborállítás ellen több zsidó szervezet is tiltakozott.
Tavaly júniusban Hajdúbagoson állítottak egész alakos szobrot Horthy Miklósnak. Ez az egykori kormányzó első egész alakos köztéri szobra. Ez az eset is vihart kavart, ugyanis a felavatás előtti éjszakán megrongálták. A helyiek szerint fáradt olajjal öntötték le, miután híre ment az avatási ünnepségnek. Mint arról akkor beszámoltunk, az avatást ennek ellenére megtartották, a rendőrségen pedig feljelentést tettek. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság akkor azt közölte lapunkkal, hogy rongálás miatt indítottak eljárást ismeretlen tettes ellen.
A napokban újra érdeklődtünk a hajdúbagosi Horthy-szobor rongálás ügyében a rendőrségen. A megyei rendőr-főkapitányság azt írta, hogy az elkövetőt ez idáig nem sikerült azonosítani. Vagyis az esetnek továbbra sincs gyanúsítottja. Azt is közölték, hogy a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálta az esetet.
Szabó Lukács (független), a Hajdú-Bihar megyei község polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta: tud róla, hogy továbbra sincs meg a tavalyi rongálás elkövetője. Úgy tudja, felfüggesztették az eljárást. Kérdésünkre azt mondta, van kamera, amelyik a szobor irányába néz. Az ominózus rongálás idején is vette a készülék a történteket, ám a felvételen látható két alak csak távolról, elmosódottan látszik. A polgármester ennek kapcsán korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem helyiek követhették el a cselekményt.
A 1990 és 1994 között az MDF, majd 1998-tól a MIÉP frakciójában országgyűlési képviselő Szabó Lukács azt mondta, azóta nem ismétlődött meg a rongálás. Megerősítette azt a korábbi véleményét, hogy a vitának és eszmecserének van helye a Horthy Miklós személyét és megítélését illetően. Ugyanakkor a szobor meggyalázásának nincs. Megkérdeztük azt is, hogy miként vélekedik a Dúró Dóra szobájában felállított Horthy-szoborról. Azt mondta, ez is egy jó apropó, hogy párbeszéd induljon el a kormányzó tevékenységéről, mert a két világháború közötti időszak nincs kibeszélve – fogalmazott, hozzátéve, hogy erre ő nyitott. Meggyőződése, hogy ezeket a vitákat a televízió nyilvánossága előtt kellene lefolytatni.
Nem ez volt egyébként az első Horthy-szobor rongálás Magyarországon. A Somogy megyei Kerekiben 2012 májusában vörös festékkel öntötték le az ott felállított fából készült alkotást. A rendőrség akkor is nyomozást indított. Később Dániel Péter ügyvéd vállalta magára a cselekményt, emiatt gyanúsítottként hallgatták ki az esettel összefüggésben. Az ügyvéd később Izraelbe költözött.
Kövér hivatala: nem áll módjukban korlátozni
A Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjének irodájában előző héten felállított szobor ellen tiltakozott több holokauszt-túlélő és Izrael magyarországi nagykövetsége is. Több zsidó szervezet az eltávolítását is kérte Horthy Miklósnak a zsidók deportálásában játszott szerepe miatt. Kövér László házelnök hivatala is megszólalt az ügyben, amely szerint az alelnök döntése, hogyan rendezi be dolgozószobáját, ezt a döntést az Országgyűlés Hivatalának nem áll módjában korlátozni” – írta a hivatala a Mandiner.hu-nak.
Az előző években Horthy Miklóst illetően több politikus megnyilvánulása is generált közéleti vitát. Mint arról korábbi cikkünkben írtunk, Lázár János volt fideszes miniszter és „erős ember” 2019-ben megkoszorúzta a a volt kormányzó kenderesi síremlékét. Két évvel korábban, Orbán Viktor kormányfő is beszélt Horthy Miklósról a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély átadásán. A miniszterelnök az ünnepségen kivételes államfőnek nevezte Horthyt.
Ennek apropóján 2019-ben Romsics Ignác történésszel interjúnkban arról is beszéltünk, hogy a volt kormányzó részévé vált a jobboldali-konzervatív közösség kánonjának. A Széchenyi-díjas történész a Horthy Miklós emlékezetéről azt mondta: „A mérsékelt jobboldal viszonya e tekintetben sokáig ambivalens volt. Miközben a két világháború között kritikátlan Horthy-kultusz érvényesült, 1945 után a propaganda az indokoltnál is negatívabb képet alakított ki róla. Az 1980-as évekre ez sokat változott, de még az 1993-as újratemetés alkalmával is érzékelhető volt a bizonytalanság. Állami temetést nem kapott, de az Antall-kormány néhány minisztere azért magánemberként megjelent Kenderesen. A 2010-es évektől elsősorban a Jobbik próbálkozott a Horthy-kultusz meghonosításával, ám mára a párt politikája – és úgy tűnik, múltképe is – módosult. A Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök viszont kísérletet tett arra, hogy Bethlen István és Klebelsberg Kuno mellé harmadikként Horthyt is beemelje a két világháború közötti nagy magyar politikusok panteonjába. A baloldal ezt joggal kifogásolta, mert nem alaptalanul kötik Horthyhoz a fehérterrort és a zsidók 1944-es deportálását.”
