Úgy tűnik, elhamarkodottan irtották ki 8,5 hektáron a növényzetet Győr tervezett ötödik hídjának nyomvonalában – legalábbis ez derül ki a Vadai Ágnes, DK-s országgyűlési képviselő és a Lázár János vezette Építési és Beruházásügyi Minisztérium között zajló levelezésből.
Vadai Ágnes az Telex júniusi cikke kapcsán kérdezett rá Lázár tárcájánál, hogy mi lesz végül a győri híd-és útépítési projekt sorsa. A hírportál ugyanis arról számolt be, hogy jó eséllyel csúszni fog a városba tervezett, több mint 30 milliárdos költségvetésű beruházás, melynél a Strabag lett volna a kivitelező. Hiába lenne valóban szükség az elkerülő forgalmat biztosító 200 méteres, kétszer kétsávos hídra, 1,2 kilométeres útszakaszra és körforgalomra, az Orbán-kabinet a megszorítások jegyében már csak a megkezdett infrastrukturális projektekre ad pénzt, a tervezettekre egyelőre biztosan nem – az ilyen munkákat 2024-re halasztják. A csúszó építkezések közé tartozhat a máig el nem kezdett győri hídépítés is.
Vadai Ágnes kérdésére a minisztérium megbízásából most Csepreghy Nándor miniszterhelyettes hivatalosan is megerősítette a portál előrejelzését: „A beruházás vonatkozásában nincs folyamatban kivitelezési tevékenység, a vállalkozóval megkötött szerződés nem lépett hatályba” – írta Csepreghy a DK-s politikus kérdésére válaszolva.
Csakhogy a hídépítést megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) megbízásából már tavaly novemberben kiirtották a híd nyomvonalába eső fás és lágyszárú növényeket. A NIF azt ígérte, hogy helyettük több mint 800 facsemetét és 2500 cserjét fognak ültetni, és 67 ezer négyzetméteren füvesítenek is. A Telex szerint a nyomvonal már most zöldül, a vegetáció erősödik. Ha 2024-ben valóban nekilátnak a győri beruházásnak, az építkezés előtt egy újabb irtásra is lehet szükség a területen.
Ennek kapcsán a Magyar Hang megkérdezte a NIF Zrt-t, valóban terveznek-e majd újabb fairtást. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a tavaly megígért fa- és cserjeültetésre pontosan hol és mikor kerül sor. A Strabaggal kötött szerződés alapján úgy tűnik, a NIF-nek kötbért legalább nem kell fizetnie az elmaradt munka után, a dokumentum szerint ugyanis a feleknek nem lehet jogi követelése egymással szemben, ha a megállapodás a létrejöttétől számított féléven belül nem lép hatályba. Erre is rákérdeztünk az állami cégnél – amint a NIF Zrt. válaszol levelünkre, frissítjük cikkünket.
