Orbán Viktor: Déli irányba senki ne foglaljon nyaralást szeptember 1-je után

Orbán Viktor: Déli irányba senki ne foglaljon nyaralást szeptember 1-je után

Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2018. november 23-án (Fotó: MTI/Balazs Mohai)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A legnagyobb veszély továbbra is a koronavírus-fertőzés behurcolása, ezért szükség lesz újabb tiltó intézkedésekre – mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az MTI szerint.

A miniszterelnök elmondta: a magyar állapotokhoz képest a legtöbb országban romlik a koronavírus-helyzet, ezért az a korábbi állítása, hogy Magyarország számára a legnagyobb veszélyt a fertőzés behurcolása jelenti, „nemcsak, hogy érvényes, de érvényesebb, mint korábban volt”.

A kormányfő beszélt arról is, hogy Magyarországon tavasszal emberek tízezreinek az életét sikerült megmenteni a bevezetett intézkedésekkel, vagyis „van egy tudásunk” arról, hogyan kell védekezni a fertőzés ellen; elsősorban ezekre a tapasztalatokra kell építeni majd ősszel. Szólt arról is, hogy a fertőzések száma nem lényegtelen, de a legfontosabb, hogy az emberek ne haljanak bele a vírusba.

Majdnem „satu”

A betegségből meg lehet gyógyulni. Biztos nem kellemes, megkínozza az embert a koronavírus-fertőzés, de nagyon sokan  felépülnek – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vírussal szemben a legkiszolgáltatottabbak az idősek, ezért minden figyelmet az ő védelmükre kell fordítani.

Hangsúlyozta: fel kell lépni a vírus behurcolása ellen. Felidézte: nyáron bevezették az egyes országok fertőzés szerinti osztályozását, de szeptember 1-jétől nem lehet fenntartani ezt a rendszert és szigorítások jönnek. „Nem mondom, hogy satu, de ahhoz közeli állapot fog beállni” – jelentette ki.

A kormányfő hangsúlyozta: nem szólhat bele a magyar emberek személyes életvezetésébe, szokásaiba, nyaralási terveikbe, de kellő óvatossággal és tisztelettel arra kér mindenkit, hogy „déli irányba szeptember utánra ne foglaljon, szervezzen, ne képzeljen el magának nyaralásokat, mert az bele fog ütközni a határvédelmi intézkedésekbe”.

A kérdésre, hogy az egészségügy felkészült-e arra, ha nőni fog a koronavírus-fertőzöttek száma, a kormányfő elmondta: március közepén komoly, a védekezéshez szükséges eszközparkot alakítottak ki, amit majd ősszel tudnak használni. Mindenki aludjon nyugodtan, minden eszköz rendelkezésre áll – fogalmazott.

Hozzátette: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével „megalkotta a koncepciót, hogyan lehet saját termelési kapacitásokat, ipari képességeket kiépíteni, hogy ne kelljen legközelebb beszereznünk, hanem minél több dolgot saját magunk tudjunk gyártani”.

Megjegyezte: lélegeztetőgép-gyártásban Magyarország a világ élvonalába tartozik, és eljön majd az idő, amikor minden lélegeztetőgépet itthon gyártanak. „Magyarországnak jó oka van arra, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb lelkiállapotban várjuk a vírus második hullámát, mint tettük márciusban” – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor szólt arról, hogy minden segítséget megkapott a fertőzés első szakaszában a hazai szakemberektől. „Az ország és a nemzetszolgálat kultúrája ebben a világban, az egészségüggyel foglalkozó tudományos és orvosi világban rendkívül erős. Ez szerintem a sikeres védekezés egyik előfeltétele” – mondta.

Hozzátette: tavasszal úgy látták, amíg nincs vakcina, addig ez a bizonytalan helyzet nem fog változni. Ma már a világ közelebb van a vakcina felfedezéséhez, jó remény van arra, hogy valamilyen védelmet nyújtó vakcina tömegesen is elérhető lesz, ezért Magyarország „minden irányban kinyújtotta a csápjait, ahogy tette azt tavasszal” – közölte a miniszterelnök.

A digitális oktatás „csak tartalék”

A kormányfő a műsorban kiemelte: bár a vártnál sikeresebbnek látta az átállást a digitális oktatásra tavasszal, de nem szabad azt hinni, hogy annak nincsenek árnyoldalai. A miniszterelnök szerint tíz százalék felett van azoknak a diákoknak az aránya, akik „egyszerűen eltűntek a rendszerből”, nem kapcsolódtak be, nem vettek részt vagy csak időnként vettek részt a digitális oktatásban.

„Most, amikor szeptemberben újraindul az iskola, valószínűleg nagyobb lesz a tudásbeli különbség egy-egy osztályon belül, mint a járvány kitörése előtt volt” – jelentette ki. Megjegyezte: a pedagógusok számára komoly szakmai kihívás lesz ismét egységes osztálymunkát kialakítani, de hiszi, hogy meg tudnak vele birkózni.

„Ne tekintsünk úgy a digitális oktatásra, mint a bohóctréfára, hogy van másik: ha nem működik a rendes, elővesszük a másikat és ugyanolyan jó, mint az előző volt” – fogalmazott.

A kormányfő szerint itt és most a nevelési, pedagógiai célokat leginkább a személyes találkozáson alapuló oktatási rendszer tudja szolgálni, a digitális oktatás „csak tartalék”. Hozzátette: ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljék a szokásos rendtől eltérő módon folyó oktatást, és megvédjék a hagyományos, iskolai jelenléten alapuló tanítást.

Új terv készül

Szeptember közepére várható a gazdaság növekedését támogató, két évre szóló új terv – közölte a miniszterelnök. Elmondta: csütörtök délután gazdaságpolitikai megbeszélést tartott az összes érintett miniszterrel és szakértővel, ahol megrendelést adott le a teljes magyar gazdaságpolitikai szakértői gárdának.

Azt kérte, hogy az összes, az elmúlt hetekben miniszteriális és szakmai műhelyben készült javaslatot „fésüljék egybe, és szeptember közepére legyen logikus, sok-sok tucatnyi intézkedést is tartalmazó növekedési tervünk”. Hozzátette: számításai szerint szeptember közepére „minden szükséges politikai és kormányzati döntéshozatali fórumon átmegy” az a két évre szóló terv, amely szerint a 2020-as év negyedik negyedévét, 2021-et és 2022-t irányítja majd a kormány.

A védekezés megvolt, a munkahelyeket sikerült megvédeni, több munkahely van ma, mint volt januárban – mondta, megjegyezve, hogy a védekezésben is van még teendő, hiszen még nincs annyi munkahely, mint volt tavaly júniusban.

Ugyanakkor a növekedési tervet is jól előkészítették, hiszen a védekezés egy részére szánt összegből a jövendő beruházásokat finanszírozták. A magyar befektetők 2021-ben már meg fogják indítani a 100 milliárdos nagyságrendben igénybe vett támogatások segítségével létrehozott befektetéseiket – tette hozzá.

Lengyelország a vezérhajó

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar politikai gondolkodás elmúlt 100-150 éve „közjogias természetű volt”, de „volt 850 évünk, amikor ez nem így volt, hanem alapvetően nagy politikai kérdésekről tudtunk gondolkodni és nem közjogi részletkérdésekről”. Ilyen kérdés, hogy hol van Magyarország, mekkora Magyarország, mekkora a népessége összevetve a szomszédjainkkal, mekkora területet tudunk belakni, megvédeni, kik jelentenek ránk nézve fenyegetést, fenyegetést jelentenek-e a szomszédjaink, ki lehet-e velük egyezni, kik a legközelebbi nagyok, és azok a nagyok rá akarnak-e lépni a torkunkra vagy nem, el tudjuk-e kerülni a konfliktusainkat, vagy bele kell állni küzdelmekbe, mit ahogy bele kellett állni a törökkel – sorolta.

Volt tehát a magyar politikának geopolitikai dimenziója is, amely elenyészett, és „szeretném, ha ez a gondolkodásmód visszajönne” – mondta Orbán Viktor. Meglátása szerint kialakult a közép-európai építkezés lehetősége.

A közép-európai népeknek nem arról kell gondolkodniuk, hogy hol találnak maguknak náluknál jóval nagyobb protektorokat, ahogy ezt az elmúlt 100-150 évben tették. „Most itt a lehetőség, hogy összeálljunk, megpróbáljunk együttműködni, megpróbáljuk megszervezni magunkat, és azt a fantasztikus életlehetőséget, amelyet tudásban, szellemben, energiában, gazdasági potenciában Közép-Európa jelent, a szuverenitásunkat megőrizve valahogy összerendezzük” – közölte a kormányfő. Hangsúlyozta: ehhez egy „vezérhajóra” lesz szükség, ez a hajó pedig Lengyelország.

Ez egy negyvenmilliós ország fantasztikus fejlődéssel, komoly hadsereggel, hatalmas gazdasági potenciállal és szerteágazó érdekekkel a térségben. „Ha jól rendezzük el a mi saját hajóinkat, csapatainkat a lengyelek körül, és meg tudunk velük egyezni, akkor Közép-Európa sokkal inkább képes lesz érdekeinek megvédésére, gazdagabbak leszünk, gyorsabban fogunk fejlődni, mintha külső protektorok után néznénk” – fogalmazott.

Megjegyezte: erről beszélt a Szent István-napi ünnepségen, arra biztatva honfitársait, hogy ne féljenek az ilyen dimenzióban való gondolkodástól.

„Aki kardot ránt, az kard által vész el”

A miniszterelnököt kérdezték Gyurcsány Ferenc DK-elnök Vidnyánszky Attilára, a Nemzeti Színház vezetőjére tett megjegyzéséről. A miniszterelnök szerint ezen nincs miért meglepődni, hiszen „ezek kommunisták”, ezt csinálták, amikor hatalomra kerültek Magyarországon: elvették az emberektől amijük volt. „Miért gondoljuk, hogy megváltoztak?” – kérdezte, hozzátéve, a kérdés az, hogy mit felelnek. „Mi felütjük a Könyvet, ahova az van írva, hogy aki kardot ránt, az kard által vész el” – fogalmazott Orbán Viktor.

(MTI)

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby