A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét, akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be – írta Orbán Viktor a Szamizdat 15. című, a miniszterelnöki honlapon hétfőn megjelent írásában.
A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bíróság ítéletével arra kötelezte Magyarországot, hogy – ellentétben az Alaptörvény szabályaival – engedje be azokat a migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök feltartóztattak. A magyar határőrök nem engedték, hogy a migránsok belépjenek. Ha ezt jogellenesen megtették, nem maradhattak Magyarország területén. Menedékjog iránti kérelmük elbírálását Magyarországon kívül kellett kezdeményezniük – írta Orbán Viktor.
A magyar Alkotmánybíróság nem volt olyan „bátor”, mint a lengyel
A taláros testület nem érzi magát felhatalmazva arra, hogy menekültügyben döntsön a kormány és az Európai Unió közötti vitában.
Az Európai Bíróság döntése miatt a magyar kormány az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult azzal a kérdéssel, mi a teendő. Az Ab három döntést hozott – közölte a miniszterelnök. Egyrészt megerősítette, hogy a kormánynak Magyarország alkotmányos identitását meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével. Másrészt kimondta, hogy amennyiben az unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, azokat a magyar hatóságok gyakorolhatják. Leszögezte továbbá, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor az Alkotmánybíróság döntését történelmi jelentőségű határozatnak nevezte, amely „nem könnyű olvasmány”. Középpontjában az ember, illetve az emberi méltóság áll „úgy, ahogyan az Európában már csak elvétve látható” – emelte ki a miniszterelnök.
A kormányfő azt írta: az emberi méltóság védelmében a nemzetközi bíróságok ugyanazt az utat járták be, mint a „progresszív Európa” társadalmai általában. Kiszakították az egyént természetes nemzeti, nyelvi, kulturális, családi és vallási közösségeiből. Tagadják, hogy az ilyen közösségekhez tartozás az önazonosság és így az emberi méltóság része, és azt is, hogy ez alapjogi védelmet érdemel. Ma már csak egyének léteznek, akik „tulajdonságok nélküli emberek”, élhetnek bárhol, beszélhetnek bármilyen nyelven, imádkozhatnak bármilyen istenhez – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a hagyományos közösségek teljesen védtelenné váltak, mert nemcsak a politikai progresszió áll velük szemben, hanem a jog is. Ma az európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni, még akkor sem, ha a tömeges bevándorlás az egyéni identitásuk alapját jelentő hagyományos közösségek felbomlásához vezet – hangsúlyozta a kormányfő. Úgy fogalmazott: „Végső soron, alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz.”
Kinek az alkotmánybírósága?
Úgy bánt a kormány migrációs kérdésével az Alkotmánybíróság, mint a mesebeli okos leány. A lengyelországi helyzetet elnézve ez valószínűleg nagy szerencse.
A miniszterelnök jelezte: az Alkotmánybíróság határozata ezzel szemben foglal állást, „a feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét”. Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a megvilágításban érdemes olvasni mindazt, amit a testület az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír.
A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét, akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: az nem fordulhat elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg. „Haza csak ott van, hol jog is van” – emelte ki Orbán Viktor írása végén, hozzáfűzve, hogy az Alkotmánybíróság szerint a magyaroknak joguk van saját hazájukhoz.
(MTI)
