Létszükséglet a mindenkori kormánynak, hogy a nagy külföldi cégek mellett mindig kell legyen biztos lábakon álló magyar kkv-réteg is. Itt nem a tőkével tudjuk felvenni a versenyt, hanem a hitelekkel. Így maradhat a magyar gazdaság magyar. A következő évben a költségvetés az ezt szolgáló programcsomagot 290 milliárd forinttal fogja támogatni – mondta Orbán Viktor a KAVOSZ Zrt. jubileumi eseményén, a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20. évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen a budavári Lovardában.
Mint a Portfolió beszámolt róla, a miniszterelnök beszéde elején méltatta Demján Sándort, szerinte neki és Demján Sándornak van egy közös gyerekük, és ez a Széchenyi Kártya egy „Etyek–Felcsút-paktum” keretében. Nagyszabású megállapodásként idézte fel a 2000-ben kötött megállapodást, majd megemlékezett a 2018-ban elhunyt üzletember legfontosabb gondolatairól, tevékenységének jelentőségéről.
Orbán kitért a gazdasági helyzetre is, írja a VG. Szerinte igaza lett a kormánynak, hogy a szankciók milyen gazdasági hatásokkal járnak. Ebben a helyzetben ugyanakkor örömet okozhat, hogy kimaradhatunk a recesszióból, és jövőre egy számjegyű lehet az infláció, illetve a családokat meg lehet védeni a kihívásoktól – állította. – Sohasem hittem, hogy a piac szent és sérthetetlen – jegyezte meg, hozzátéve, azt meg végképp nem, hogy a piac mögött van egy láthatatlan kéz.
Úgy vélekedett, hogy a rendkívüli helyzetekben, válsághelyzetekben a láthatatlan kéz nem megfelelően működik, ez a kéz osztja a pofonokat, a vállalkozásoknak is.
Kellett az állami beavatkozás a pénzügyi válság idején, a Covid idején és most a „szankciós” helyzetben is – indokolta meg Orbán Viktor a gyakoribb állami beavatkozás hátterét (az árstopokat itt nem említette meg külön, de feltehetően ezekre is gondolt).
Egy olyan energiaválságba kerültünk, amely az egész európai ipar rohamos leépülésével fenyeget – mondta, utalva arra, hogy Európa növekedési képessége is rohamosan csökken, ezért előbb-utóbb új gazdasági modellre lehet szükség.
Jelenleg nincs helyette új modell, nem tudjuk, mi jön utána. Egész Európának ki kell találnia, hogy az idén felszámolt gazdasági struktúrát milyen új rendszerrel kívánja felváltani – vezette fel a kilátásokat. Megemlítette azt is, hogy egyesek a kínaiakkal való együttműködésen is lazítanának, szerinte ez tovább nehezíteni az új modell kialakítását.
– A legnagyobb munka a 2023-as költségvetés újratervezése – ismerte el. Július elseje óta, a költségvetés elfogadása óta történt egy és más. A jövő évi költségvetést hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez rendeleti kormányzás keretében – mondta.
A jó hír, hogy 2015-2021 között az EU növekedését rendszeresen sikerült több mint kétszeres mértékben meghaladni – emlékeztetett. Ezzel arra utalt, hogy van dinamika a magyar gazdaságban. A rossz hír azonban, hogy az energia, az infláció és a kamatok a magyarokat is sújtani fogják. Az energia a legnagyobb ügy és a legnehezebb kihívás – értékelte.
Ugyanakkor az elmúlt 12 év legnagyobb hozadékának azt nevezte. hogy az alsó négy decilisnek kinyílt a lehetősége, hogy csatlakozzanak a középosztályhoz.
Elismerte, hogy a rezsicsökkentés közgazdasági szempontból vitatható, de társadalompolitikai szempontok szerint nem. – 2021-ben az ország energiaimportja 7 milliárd euró volt, idén 17 milliárd euró lesz, jövőre 17-20 milliárd euró lesz. Vagyis elő kell venni valahonnan 10 milliárd eurót, ami 4000 milliárd forintot jelent – mondta az energiakrízis következményeiről.
Felidézte, hogy a munkaadók és a munkavállalók minimálbéremelésről szóló tárgyalásain előkerült az a lehetőség is, hogy az állam csökkentse a járulékokat, mert akkor a vállalkozók könnyebben tudják emelni a béreket. Nem tudjuk csökkenteni a TB-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tudja kigazdálkodni a magyar költségvetés a járulékcsökkentést – hangsúlyozta Orbán Viktor.
