Por tölti meg a fővárosi tavakat

Por tölti meg a fővárosi tavakat

A Hidegkúti Horgásztó (Fotó: Őrsi Gergely Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ahogy a természetes vizeket általában, úgy Budapest tavait is újfajta kihívások elé állítja a klímaváltozás és a környezetszennyezés. Bár a főváros állóvizeinek jelentős része elsősorban jóléti funkcióval bír, a kellemes környezet biztosításán túl más előnyöket is tartogatnak. Például rengeteg szálló port nyelnek el. 

Egyetlen nyári szezon alatt 4–6 centiméternyi iszapréteg képződik a budapesti tavakban csak a szálló por leülepedése miatt – árulta el lapunknak Lévai Ferenc, a főváros tavainak kezelésével foglalkozó Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. Erre a Városligeti Csónakázó-tó esetében figyeltek fel a szakemberek. Az ugyanis kizárólag a tavaszi-nyári időszakban van feltöltve vízzel, ősszel leengedik. A fent említett pormennyiség körülbelül fél év alatt halmozódik fel a mederben. Mivel ez a tó szinte kizárólag olyan vízutánpótlást kap, amelyben nincsenek lebegő anyagok, a betonnal kiöntött mederben maradó iszap gyakorlatilag teljes egészében a levegőből származik. Lévai Ferenc szerint a szálló por szintjének megemelkedése egyrészt az időjárás felmelegedésével magyarázható, hiszen a talaj ezáltal szárazabbá válik a korábban megszokottnál, de közrejátszik benne az is, hogy sok helyen eltávolították az erdősávokat, amelyek megfoghatnák a levegőben lévő port, ezért azt a turbulens légáramlatok messzire el tudják szállítani. Emiatt nemcsak Budapest, hanem az egész Kárpát-medence porosabb hellyé vált.

Ez azonban nem az egyetlen olyan nehézség, amivel az időjárási körülmények változása szembesíti a tavak gondozásával foglalkozó szakembereket. A napsütéses időszakok és a beeső napfény mennyiségének növekedése például azzal jár, hogy a vízinövények burjánzása felgyorsul. Ez ma már gyakran olyan méreteket ölt, hogy a mechanikus eljárások, például a hínár kaszálása, nem elegendőek az egészséges ökoszisztéma fenntartásához. Ráadásul az iszapba hulló, elrohadó növényi részek a következő év vízinövényeinek teremtenek kiváló táptalajt. Épp ezért a hazai tavak nagy részét már csak a kezelőik szakértelme menti meg az elmocsarasodástól. Lévai Ferenc szerint ebből az a tanulság, hogy ideje tudatosabban foglalkoznunk a vízi kertészkedéssel, és nemcsak Budapesten, hanem az ország egész területén. A modern tájépítészet már felismerte, hogy a jól karbantartott városi tavaknak azon túl, hogy gyönyörűek, és kikapcsolódásra adnak lehetőséget, számos más jóléti funkciójuk is van. A párolgásukkal hűsítik a környezetüket, enyhítik a porszennyezést, és komplett ökoszisztémának adnak otthont.

A Főkert gondozásában lévő budapesti tavak, mint például a Városligeti-tó, a Feneketlen-tó vagy a margitszigeti tó a szakember szerint a folyamatos megfigyelés alatt állnak, de így is el ő fordulnak sajnálatos események. Ezek mögött nagyrészt emberi gondatlanság áll. Tavaly például a Városligeti-tó teljes halállománya elpusztult, mivel méreg került a vizébe. – A Városligeti-tó valójában egy vízrendszer, ami egy felső tóból, az ideiglenesen feltöltött csónakázó tóból és a várárokból áll. Vizét szinte teljes egészében a Széchenyi fürdőből kapja – tudtuk meg Lévai Ferenctől. Ezzel az a probléma, hogy onnan 28 fokos víz érkezik a tómederként szolgáló betonteknőbe, ami nyáron algásodáshoz vezet. Ezt növényevő halak telepítésével igyekeznek egyensúlyban tartani a szakemberek. A vízfelszínen sütkérező termetes halak azonban a horgászok egy részében olthatatlan zsákmányszerzési vágyat ébresztenek, ezért időről időre akad valaki, aki az éj leple alatt megpróbálja kifogni őket. Vízleeresztés idején a tó medrében mindig találnak beszakadt horgászeszközöket.

A Feneketlen-tó szintén a Főkert kezelésébe tartozik. Ez a vízterület eredetileg agyagbányászatra szolgált, és a mai Kosztolányi Dezső tér helyén álló téglagyár számára szolgáltatott alapanyagot. Egészen addig, míg a bányászok át nem törték a vízzáró réteget, mert akkor a feltörő meleg víz néhány nap alatt elárasztotta a gödröt. A tó vízutánpótlásának nagy része ma is a talajvízből származik. Ez Lévai Ferenc szerint azért jelent nehézséget, mert ennek a víznek kifejezetten magas a kéntartalma. Az előtörő gázok kellemetlen szagát korábban rendszeresen lehetett érezni a környéken. Mára azonban a tó gondozói kifejlesztettek egy olyan kénfaló baktériumokból álló tenyészetet, amely elejét veszi a gázok feltörésének. A Feneketlen-tó egyik nagy előnye, hogy egészséges nádfal veszi körül, amely a víz tisztításában is szerepet vállal. Továbbá jelentős mennyiségű szálló port fog meg, ami azonban az iszapréteg lassú megvastagodásához vezet. Mára egy valódi vízi ökoszisztéma alakult ki a tavon, teknősökkel, halakkal és kacsákkal, amelyek ebben a belvárosi vízi környezetben is jól érzik magukat. A szakember szerint a legnagyobb veszélyt erre az urbánus ökoszisztémára az ember jelenti. Pontosabban a kacsákat kenyérdarabokkal és más nem nekik való élelemmel etető látogatók. Sajnos emiatt 4–6 havonta egy-egy nagy elhullási hullám söpör végig a tó kacsaállományán.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/29. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg július 21-én.