Soltész: Magyarország segít a menekülteknek, de fegyvert és katonát nem küld

Soltész: Magyarország segít a menekülteknek, de fegyvert és katonát nem küld

Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők a budapesti BOK csarnokban, ahol humanitárius tranzitpontot nyitott számukra a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve 2022. március 21-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Magyarország a háború kitörése óta 1300 tonna segélyt jutatott el Ukrajnába, és több százezer menekültnek segített hazánkban, de fegyvert és katonát továbbra sem küld – hangsúlyozta Soltész Miklós államtitkár, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke kedden, miután Ljubov Nepoppal, Ukrajna budapesti nagykövetével látogatást tett a budapesti BOK csarnokban működő humanitárius tranzitponton.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a közmédiának nyilatkozva közölte, hogy Magyarország sokkal többet tud segíteni, ha Kárpátaljával együtt a „béke szigete marad”.

Magyarország nem ért egyet az orosz kőolaj és a gáz importjának embargójával sem, mert az olyan mértékben sújtaná a magyar és az európai gazdaságot, hogy „tönkremennénk, és segíteni sem tudnánk” – mondta.

Az ukrán nagykövet, aki először látogatta meg a tranzitpontot, köszönetét fejezte ki a magyar kormány és a magyarok segítségért, és azt kérte, hogy továbbra is támogassák az Ukrajnából érkezőket. Ugyanakkor jelezte, tiszteli és megérti a fegyverszállításra vonatkozó magyar álláspontot, de nem ért vele egyet. „Nem lehet védekezni fegyver nélkül” – hangsúlyozta Ljubov Nepop.

A nagykövet hozzátette: nem kérnek katonákat, nem kérik, hogy Magyarország belemenjen a háborúba, megértik és fontosnak tartják azt a magyar álláspontot, hogy a békét akarják megőrizni. Ugyanakkor – folytatta – más országokhoz hasonlóan Magyarországtól is azt kérik, fontolják meg, hogy milyen formában tudnának a védekezéshez eszközöket adni.

„Védekezés nélkül nem fogjuk tudni az orosz hadsereget megállítani (...) ha minket segítenek, akkor ezzel tudják itt megőrizni a békét” – fogalmazott. Azt is hozzátette: minden országtól fegyverszállítást és erősebb embargót kérnek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének hálásak minden segítségért.

Ljubov Nepop azt is felvetette: a magyar hatóságok lépjenek fel egy április 30-ára, Budapestre tervezett oroszpárti tüntetéssel szemben. A nagykövet az MTI kérdésére elmondta: a külügyi tárcához jegyzékkel fordultak, hogy magyar hatóságok ne engedélyezzék a tüntetést. „Amikor egy gyilkos támogatásáról van szó, az nem demokráciáról szól” – mondta.

Soltész Miklós, miután karitatív szervezetek képviselőivel körbevezette a nagykövetet a tranzitponton, a közmédiának beszámolt arról, hogy eddig 1300 tonna élelmiszert, gyógyszert, orvosi eszközt és ruhát juttattak el Ukrajnába, a háború kitörésekor pedig több mint 100 ezer liter üzemanyaggal is segített Magyarország.

Kiemelte: eddig több mint 620 ezer ember érkezett Magyarországra Ukrajnából, ebből 270 ezer menekültnek biztosított szolidaritási jegyet a magyar vasúttársaság. Hozzátette: több mint 300 ezer embernek segítettek eddig a karitatív szervezetek valamilyen módon, étellel, ruhával, szállással, vagy egészségügyi szolgáltatással. Menedékes kérelmet eddig 16 400-an nyújtottak be, és több mint 101 ezer ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást bocsátatottak ki a hatóságok. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a Híd Kárpátaljáért programban pedig már több mint egy milliárd forint felajánlás érkezett.

(MTI)