Szociális ellátás: az egyház a legjobb gazda?
Idős asszony (Fotó: Pixabay)

Míg 2010-ben még a szociális intézményi férőhelyek majdnem kétharmadát az önkormányzatok tartották fenn, mára nagyon megváltoztak az arányok. Az évekkel ezelőtti nagy léptékű államosításnak köszönhetően az állam lett a legnagyobb fenntartó, őket szorosan az önkormányzatok követik, majd az egyéb, főként magánfenntartók, illetve tőlük alig lemaradva az egyhazak. Az állam után az egyházak erősödtek a leginkább szociális szférában az elmúlt tíz évben, de mi is történt?

Az állam által átadott szociális intézmények nagy része a Magyarországi Református Egyházhoz, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz került az elmúlt években – derült ki a Magyar Hang közérdekűadat-igényléseiből. Lapunk azt szerette volna megtudni, hogyan alakult a szociális intézmények férőhelyeinek száma fenntartók szerint, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy az állam hány intézményéről mondott le az egyházak javára. Ehhez a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) fordultunk kérdésekkel, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) közadatigényléssel.

Az összes szociális intézményt átadná az állam az egyházaknak?
Hutter Marianna

Az összes szociális intézményt átadná az állam az egyházaknak?

„Én, aki az állami szférában dolgozom, ne legyek értéktelenebb egy egyházi munkatársnál.”

A KSH által közölt, 2010-re visszamenőleg kikért adatokból kiderült: jelentős változások következtek be a szociális intézmények életében. Első lépésként korábban a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények 2012. január 1-jével állami fenntartásba kerültek. A megkezdett folyamatot vitte tovább egy 2012. évi törvénymódosítás, melynek értelmében 2013. január 1-jétől a fogyatékos személyek, a pszichiátriai és a szenvedélybetegek átmeneti és tartós bentlakást nyújtó ellátásának megszervezése és az intézmények fenntartása is állami kötelezettséggé vált.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, míg 2010-ben a központi költségvetés alá mindössze 611 engedélye-
zett férőhely tartozott, addig 2013-ra ez a szám 30 281-re nőtt. Ezt követően évről évre folytatódott az állami férőhelyek gyarapodása. Ez 2016-ra érte el a csúcspontját, ekkor közel 32 ezer engedélyezett férőhelyet tartott fenn az állam. Ám míg 2010 és 2016 között egyetlen szociális intézményt sem adott át az állam az egyházaknak, 2017-től már más volt a gyakorlat.

Az Emmitől kikért adatok alapján 2019-ig 27 intézményt adtak át nekik, ez összesen több mint 3600 férőhelyet jelentett. A KSH statisztikájában ez már látszik is, a tavalyi évre 28 409 főre esett vissza az állami kézben lévő engedélyezett férőhelyek száma. Az intézmények átadását egyébként az akkori szociális ügyekért felelős államtitkár, Czibere Károly már 2015-ben elővezette: az egyházi szolgálat mindig „gyorsabban és egyenesebben lép”, mint akár az állami, akár az önkormányzati szervezetek.

szocialis-ferohelyek-szama_2010_2019.png
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

És hogy az elmúlt évek átszervezései mit jelentettek az önkormányzatoknak? Míg 2010-ben a szociális intézmények férőhelyeinek kétharmada valamilyen típusú önkormányzati fenntartásban volt (több mint 58 ezer), addig 2019-re az összes hely mindössze harmada maradt önkormányzatoknál (több mint 26 300), amivel már csak a második legnagyobb fenntartónak számítanak az állam után.

Az állam által átadott férőhelyek közül a legtöbb a Magyar Református Egyháznak jutott. Kilenc intézményt kaptak, ez 1484 helyet jelentett. Ugyan a Magyar Máltai Szeretetszolgálatra is ugyanennyi intézményt bíztak, ám ezekhez csak 1107 hely tartozott. A harmadik legtöbb férőhely a Magyarországi Evangélikus Egyháznak jutott, 7 intézmény révén összesen 578 hely. A felsoroltakon kívül a Magyar Katolikus Egyház volt az egyetlen, akik még adott át az állam szociális intézményt: hozzájuk kettő fenntartása került, ami összesen
470 férőhelyet jelentett. Az Emmi novemberi tájékoztatása szerint 2020-ban már nem került át egyetlen szociális intézmény sem egyházi fenntartásba.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz évben nagyot erősödött az egyházi fenntartás. 2010-ben még 14 522 szociális férőhelyük volt az egyházi intézményeknek, és ez már az állami férőhelyek átadása előtt is 17 ezer fő fölé duzzadt. 2019-re pedig már a 20 200-at közelíti férőhelyek száma. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy felzárkóztak az egyéb, főként magánszereplőkből álló szektorhoz – akiknek tavaly összesen több mint 20 300 férőhely volt a kezükben (és az elmúlt tíz évben csak alig több mint 1400-zal növelték kapacitásukat).

Ez a cikk a Magyar Hang december 18-ai 2020/51. karácsonyi dupla számában jelent meg először.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/51. számban? Itt megnézheti!