A harmadik hullám vége óta kilencezerrel (28 százalékkal) nőtt a műtétre várakozók száma, és ezzel mostanra már 41 209 beteg áll sorba ezekért az ellátásokért, míg a pandémia kezdetén, 2019. március végén 25 240 várakozó volt – írja a Népszava a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának tájékoztatását idézve. Kiss Zsolt az IME XV. országos egészség-gazdaságtani konferenciáján beszélt a várólistákról. Mint kifejtette, egyértelműen látszik, hogy a járvány alatt alaposan visszaesett a nem Coviddal kapcsolatos ellátás.
Több mint 40 százalékkal csökkent az orvosi kezelések száma a gyermekgyógyászatokon, a fülészeti, szemészeti szakellátásoknál, a hepatitisz kezelésével kapcsolatos szolgáltatásoknál, a különféle sebészeti beavatkozásoknál: így a sérvműtéteknél, a mellkasi, hasi, ágyéki sérülések tervezett műtéteinél. Ugyanakkor a daganatellenes terápiára szorulók, valamint a szív- és érrendszeri betegeket a járvány alatt valamennyi szükséges kezelésüket megkapták. Az ellátott betegek számában összességében nem tapasztaltak visszaesést, de csak azért nem, mert a rendszer azokat is ellátottként regisztrálta, akiknek beadták az oltást. Mint a NEAK főigazgatója elmondta, most az a feladatuk, hogy számba vegyék, kinek, milyen ellátása maradt el, és azt mielőbb pótolják. A járvány alatt megnyúlt kórházi várólisták lefaragásához harminc százalékos plusz finanszírozást biztosít a NEAK.
A szervezet főigazgatója bejelentette azt is, hogy szeptember elsejétől ismét érdekeltté válnak az intézmények abban, hogy minél több beteget fogadjanak, mert visszaállítják a teljesítményfinanszírozást. A pandémia alatt a kórházak, szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak, azaz ugyanannyi pénzhez jutottak akkor is, ha sok, és akkor is, ha kevés beteget láttak el, így nem voltak érdekeltek a betegforgalom növelésében.
Az ellátás újraindulásának láthatóan komoly akadálya volt, hogy az új bérrendszerben az orvosokat nem ösztönözte semmi az ügyeletek vállalására. Ezt most szintén orvosolják – derült ki Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettesének előadásából. Mint a lap emlékeztet, az új szolgálati törvény a megemelt orvosi bérek mellett megkötötte, hogy ügyeletben senki nem kaphat magasabb óradíjat, mint az alap órabére, ami miatt több kórházban működési zavarok léptek fel. Takács most arról beszélt, hogy a jövőben az ügyeletben az orvost érő terheléshez igazítják a díjazást. Az új rendszerben nem a bértáblához kötik ezt a juttatást, hanem egy fix ügyeleti óradíjat állapítanak meg és attól függően, mennyire „pörgős” valakinek a munkája, aszerint szorozzák azt fel. Így azok, akikre nagyobb terhelés jut, többet is kapnak.
Az ügyeleti pótlékkal kapcsolatos problémákra egyébként augusztusban a Magyar Orvosi Kamara is felhívta a figyelmet. A szervezet felmérése szerint most egy nyugdíj előtt álló orvos alig több mint 9 ezer forintot kap, míg egy pályakezdő ezer forintnál alig kap többet az ügyeleti munkájáért. Az augusztus 21-i kormányinfót követően – az eseményre szokás szerint nem engedték be lapunkat – az utcán kérdeztük Gulyás Gergelyt arról, kívánnak-e bármit tenni a nyilvánvaló problémával, és ha igen, mikor. A miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, már készül az előterjesztés.
