Országszerte és a határokon túl is megemlékezéseket tartanak a nemzeti összetartozás napján, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 101. évfordulóján, este pedig a Nemzeti Színházban díszelőadást tartanak.
A központi programok a fővárosban délelőtt 9 órakor kezdődtek. Az Országháznál, az összetartozás emlékhelyénél kültéri fotókiállítás nyílt, beszédet mondott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A „Magyar szemmel” címmel meghirdetett pályázatra érkezett művek közül mintegy száz fotót állítanak ki. A tárlatot ezen a hétvégén lehet megnézni. Az Országházban pénteken 10 és 17 óra között védettségi igazolvánnyal díjmentesen megtekinthető a Szent Korona.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, a magyar nemzet megmaradt, azok, akiket elszakítottak tőlünk fizikai valójukban, lélekben mindig is velünk maradtak. A kormányfő kijelentette, van egy nagy nemzet, amely messze túlnyúlik az országhatárokon. És ennek a lelki közösségnek a megőrzése az elmúlt nehéz száz év ellenére mégis csak sikerült.
A politikai pártok is sorra nyilatkoztak a békediktátumról.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt a távirati irodának, hogy „Magyarország a mi hazánk, a magyarság a mi nemzetünk, mindannyian összetartozunk”, majd hozzátette, ezt az alapvetést sem politikai akarat, sem emberi gyarlóság, sem nagyhatalmi erőfölény nem változtathatja meg.
Az MSZP közleményében azt írják, Trianon nemzeti sorstragédia, de ennek kimondása nem elég, alakítani kell a jelent és a jövőt, ehhez pedig a magyarság és az európaiság ügyének összekapcsolása a helyes út. Június 4-e nemcsak a döntés máig fájó következményeire való emlékezés napja, hanem egyben a magyar nemzet összetartozásának a napja is.
Az LMP közleménye szerint a nemzeti összetartozás napja a magyar nép jelképes hídja, amely összeköt és egymáshoz visz bennünket. Június 4. a trianoni diktátum idén 101 éves évfordulója, a nemzeti összetartozás napja. „E nap legyen híd, ami összeköti egymással az országhatáron belül és az azon túl élő magyar embereket.”
A Magyar Liberális Párt szerint csak az egységes, erős Európa gyógyíthatja be Trianon sebeit. Meggyőződésük szerint a magyar emberek érdeke határon innen és túl is az, hogy az Európai Unió még egységesebbé és erősebbé váljon. Hiszen az unió a garanciája annak, hogy a kisebbségi jogok érvényesülhessenek a tagállamokban.
Egy népnek, amely kellő öntudattal és tenni akarással rendelkezik, sem határmódosítások, sem pedig nagyhatalmi érdekek nem tudják elvenni a jövőjét. Ezt már Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője írta Facebook-bejegyzésében. A politikus emlékeztetett, 101 éve írták alá a trianoni békediktátumot, a világ „legigazságtalanabb nemzetközi szerződését”.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a következőket írja Facebook-bejegyzésében. „Trianon. Alig van olyan magyar ember, aki ne kötődne így vagy úgy ehhez a kifejezéshez, illetve magához a trianoni békeegyezményhez. Számos magyar családnak van 1920 után külhonba szakadt ága. Én sem vagyok ezzel másképp. Dédnagyapám, Kuncz Ödön 1918-ban vagonban menekült el a kolozsvári egyetemről Budapestre, hogy utána az ELTE elődjének dékánja, és a magyar kereskedelmi és váltójogi szabályozás megteremtője legyen.”
