Hogyan politizáljon az egyház? Hol az állammal való együttműködés határa? Miért veszít teret a keresztyénség? Többek között erről beszélgettünk Bölcskei Gusztávval, a Magyarországi Református Egyház zsinatának nyugalmazott püspök-elnökével.
– Láthatjuk, hogy korábban nem tapasztalt módon nyújt az állam anyagi támogatást az egyháznak, olyan hatalmas összegekkel, amelyekről korábban nem is álmodhattunk. Természetes emberi reakció, hogy ebben a helyzetben a barátkozást választjuk. A nagy kérdés az, hogy hol az elvi alapú együttműködés határa? Valódi partnerségről van-e szó, vagy részben önkéntes alárendelődésről? – erről is beszélt az interjúban Bölcskei Gusztáv.
Beer Miklós: Ahol még akarni sem tudnak, ott van a legnagyobb baj
El kell azon gondolkodnunk, hogy a járvány után ott akarjuk-e folytatni, ahol abbahagytuk, lévén a túlfogyasztás ugyanúgy emberéleteket követel, mint a koronavírus – fogalmazott a nyugalmazott váci püspök lapunknak adott húsvéti interjújában.
A nyugalmazott püspökkel zajlott beszélgetésben szóba került az is, hogy Balog Zoltánt egy ideje leendő püspökként emlegetik, megválasztásának elősegítésére a zsinat törvényt is módosított. Bölcskei Gusztáv ennek kapcsán arról is beszélt, kifejezetten káros, ha egy egyházi vezető megválasztásánál olyan szempontok dominálnak, hogy az illető mennyire van bizalmas kapcsolatban a kormányzattal.
A kommunizmus és az azt követő időszak tapasztalatairól az egyházi vezető Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát megfogalmazását idézte: túléltük, de tönkrementünk.
Mit gondol arról, hogy a külső szemlélő számára sokszor tűnik úgy: a református egyház kifejezetten politizáló egyház, amelynek vezetősége nyíltan letette a garast egy politikai irányzat, a jelenlegi kormányerő mellett? Miért van az, hogy a legtöbb egyház, köztük a református is hallgat fontos morális ügyekben, például a menekültkérdésben? Milyen tapasztalatokat szerzett, amikor 1997-től 2014-ig a református egyház vezetőjeként gyakran tárgyalhatott az ország élén állókkal, baloldaliakkal, jobboldaliakkal egyaránt? Foglalkoztak rendszerszeren is az ügynökkérdéssel? A megigazulás kérdésében az ezredforduló idején közös nevezőre jutott a katolikusokkal előbb az evangélikus egyház, majd a reformátusok és a metodisták is. Lesz-e folytatás? Mi történt azóta, van-e esélye az ökumenikus párbeszédnek?
A válaszokat és teljes interjút elolvashatja a Magyar Hang június 12-én megjelent 2020/24. számában.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 24. számban? Itt megnézheti!
