Kórházakból tömegesen hazaküldött betegek, magányos, gondoskodásra szoruló idősek és családok, amelyek egzisztenciája veszélybe került – ilyen és ehhez hasonló problémákkal kellett szembenéznie a járvány alatt az önkormányzatoknak. Hogy Budán hogyan igyekeztek segíteni a korábban sosem tapasztalt krízishelyzet közepette, arról az ellenzéki vezetésű I., II. és III. kerületet kérdeztük.
Járványmentes időkben is számtalan módon kell egy önkormányzatnak gondoskodnia rászorult lakosairól. Többek közt biztosítania kell számukra az étkezést, a házi segítségnyújtást (ami abban támogatja az elesetteket, hogy saját lakókörnyezetükben tarthassák fent önálló életvitelüket), az idősek nappali ellátását, vagy éppen a pszichiátriai betegek közösségi ellátását. Ezenfelül pénzzel is segíthet a bajba került lakosoknak, például rendkívüli települési támogatás címén, de hozzájárulhat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásaikhoz, vagy éppen biztosíthat nekik gyógyszertámogatást. De mi történik az ellátórendszerrel egy világjárvány idején?
– A járvány és az azzal összefüggésben kialakult, a kormányzati megvonásokkal súlyosbított gazdasági válsághelyzet családok megélhetését sodorta hirtelen veszélybe. Jelentősen megnövekedett a támogatásra szorulók száma – írta a Budavári Önkormányzat a Budai Hang megkeresésére. Ennek következményeként a kerület módosította többek között az élelmiszer-támogatás mértékét havi 10 ezer forintról 15 ezer forintra, de jelentősen megnőtt az eseti települési támogatás megállapítható összege is.
Több más juttatással is igyekeztek segíteni a lakosoknak a kerületben, például az elmúlt év végén új ellátásként bevezették a nagycsaládosok időszaki támogatását, míg idén húsvét alkalmából több mint 200 rászoruló részesült egyszeri nyolcezer forintos támogatásban. Kérdésünkre elmondták, érdemi támogatást nem kaptak a kormánytól ahhoz, hogy segítsenek a szociálisan rászoruló lakosokon.
És vajon mi volt az I. kerület számára a legnehezebb a járvány alatt felmerülő pluszfeladatok közül? Úgy válaszoltak: a kórházból teszt nélkül hazaküldött, nagyon rossz egészségi állapotú betegek ellátása nem volt megoldott, és a szociális ellátás erre a feladatra nem alkalmas. Problémát jelentett az is, hogy többen megbetegedtek a személyzetből, a folyamatos helyettesítések, állandó készenlét kimerítette a munkatársakat.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata is. Mint írták, a szakemberek tapasztalatai alapján a kórházi ágyfelszabadítások következtében hazaküldött idős betegek több mint fele teljes körű ellátást igényelt. Ezt pedig otthoni körülmények között nem, csak idősotthoni keretek között lehet biztonságosan megoldani.
– A gondozók feladatai jelentősen megnövekedtek. Több alkalommal érkezett bejelentés pozitív teszteredménnyel rendelkezők ellátása miatt, ilyen esetekben az óvintézkedések betartása mellett, érintkezésmentesen segítettünk a bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban, csekkfeladásban – idézték fel. Hozzátették: a távolságtartás miatt még az együttműködő családtagok sem tudtak jelen lenni idős, egyedül élő hozzátartozóik életében, így számukra sok esetben intézményük gondozói jelentették az egyetlen kapcsolatot a külvilággal. Miután utóbbi szakemberek végezték az egyik legnagyobb kockázattal járó tevékenységet a veszélyhelyzetben, az önkormányzat kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a gondozókat ellássa védőeszközökkel.
Kérdésünkre arról is írtak: bár a kormányzati elvonások általában jelentős problémát okoztak, az idősgondozást ez nem érintette, a megszorítások ezen a területen nem érvényesülhettek. Az önkormányzat az elvonások ellenére saját forrásból nyújtott támogatást azoknak a családoknak is, ahol egy hozzátartozót hazaküldtek a kórházból. – Az intézményeken kívül a kerületi idős embereknek osztottunk maszkot, és tisztító-, fertőtlenítőszerrel segítettük a társasházakat – tették hozzá.
A járvány a második kerületiek életét is felborította, a koronavírus miatt sok egyéb mellett tavaly márciusban be kellett zárni az idősek klubjait. – Ebben a helyzetben elengedhetetlen volt a mentális gondozás. Telefonon vagy e-mailben tartották a kapcsolatot valamennyi ellátottal a munkatársak, különösen nagy figyelmet fordítottak az elszigetelődés kiküszöbölésére – derült ki a válaszukból. Nagy hangsúlyt fektettek azokra a klubtagokra is, akik valóban egyedül élnek, nincsenek, vagy nagyon távol laknak a családtagjaik, és aki szükségét érezte, azt személyesen is meglátogatták. Az aktívabb klubtagok egyébként több alkalommal is elmentek az intézmények elé, így néhány mondatot személyesen is lehetett váltani velük.
Az önkormányzat kitért arra is, hogy a járványhelyzet új módszerek kidolgozására ösztönözte a szakembereket. A frissítő gyógytorna például rendkívül népszerű a kerületben, így az önkormányzat egyik gondozási központja megszervezte, hogy online formában is elérhető legyen.
Arról is beszámoltak, hogy a szociális alapellátásban foglalkoztatottakat rosszul érintette, amiért kimaradtak az ágazati szintű oltásból, hisz az egészségügyi dolgozókon kívül csak a bentlakásos intézmények alkalmazottai részesülhettek a vakcinában az oltási sorrend szerint. Az önkormányzat, azon túl, hogy minden hivatalos fórumon jelezte a problémát, számukra rendszeres szűrést biztosított.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/34. számában, a Budai Hang mellékletében jelent meg, augusztus 19-én.
