Az arab fiatalok közel fele, összességében mintegy 42 százaléka gondolkodik azon, hogy elhagyná jelenlegi otthonát; ezek egy harmarada pedig épp a koronavírus járványügyi kezelése miatt emigrálna – derült ki a pánarab ASDA'A közvélemény-kutató friss, több térséget átfogó idei felméréséből. A Magyar Nemzet által is idézett tanulmány három régióban, az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat tagországa, a közel-keleti Levante, valamint Észak-Afrika államaiban végezték. A felmérés részeként összesen 17 országban kérdeztek meg négyezer 18–24 éves arab fiatalt, fele-fele arányban nőket és férfiakat. A megkérdezettektől arra kívántak választ kapni, hogy elköltöznének-e más térségbe, és amennyiben igen, mi ennek az oka.
Az elvándorlással kapcsolatban a megkérdezett fiatalok 15 százaléka arról is beszámolt, hogy már megkezdték az ehhez szükséges előkészületeket is. A kutatásban résztvevők 25 százaléka jelentette ki, hogy nem határozta el magát az kivándorlás mellett, azonban nem tartják kizártnak, hogy a jövőben más régióban fognak élni.
Az országonkénti lebontás szerint Libanonban a legrosszabb a helyzet, ott a megkérdezettek 77 százaléka tett lépéseket vagy fontolgatja, hogy elköltözne. A nemrég a kikötői gigarobbanás miatt a középpontba kerülő országot Líbia (69 százalék), a polgárháború sújtotta Jemen (66 százalék), illetve Irak (65 százalék) fiataljai követik. Szíriából 54, Tunéziából 52, míg Marokkóból 46, míg Egyiptomból a megkérdezettek 26 százaléka menne. A legjobb helyzetben a gazdagabbnak számító Öböl-menti országok vannak. A kutatás szerint az itt élő fiatalok nagy része csalódott az országa politikai vezetésében, valamint az emiatt növekvő korrupciót és gazdasági kudarcot sorolták fel döntésük megindoklására.
Ami a munkanélküliséget illeti, a megkérdezett fiatalok 87 százaléka tart a munkanélküliségtől, és 49 százalék mondta azt, hogy a saját kormánya a lehetőségekhez képest megfelelően kezeli a munkanélküliség kérdését.
A kutatás többek között rákérdezett az identitást meghatározó tényezőkre is. A válaszokból pedig az derült ki, hogy a felmérésben részt vevő fiatalok 40 százaléka szerint a vallás a legfontosabb ebből a szempontból, míg 19 százalék a családot, törzset, és csupán 17 százalék jelölte meg az állampolgárságot.
Ugyancsak kérdésként feltették azt is, hogy vajon éreznek-e különbséget a férfiak és nők társadalmon belüli jogi lehetőségei között. A válaszok szerint az Öböl-menti fiatalok 71, az észak-afrikaiak 62, míg a közel-keletiek 60 százaléka szerint a férfiak és a nők azonos jogokkal bírnak, és mindössze 21-28 százalék vélekedett úgy, hogy a férfiak jogi szempontból a nők fölött állnának.
