Felválthatja-e az acél az eldobható műanyag dobozt?

Felválthatja-e az acél az eldobható műanyag dobozt?

Acéldobozok a Rakuntól (Fotó: Rakun Dobozközösség)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ellenszélben íródik ez a környezetvédelemről szóló cikk, hiszen a hálaadást követő pénteken, a fogyasztás ünnepén készül. Miközben a Black Friday nevű kapitalista világmisén a hívők akár a vérüket is ontják azért, hogy a konzumidiotizmus oltárán áldozhassanak túlnyomórészt soha nem használt tárgyak megvételével, felvetődnek fontos kérdések.

Kettőt említek. 1.: Kell-e derelyecakkozó a háztartásba, ha az ember soha nem főz, továbbá nem szereti a derelyét? A válasz egyértelmű igen, hiszen 4 százalékkal le van értékelve és így alig 46 százalékkal drágább, mint az akció előtt volt. A másik kérdésre nem ilyen magától értetődő a felelet. 2.: A környezetvédelem szempontjából jobb-e elmosható edényeket használni az eldobhatók (akár a biológiailag lebomlók) helyett az ételek elvitelénél vagy házhozszállításánál?

A problémakör tisztázására a Denkstatt Hungary Környezettechnológiai és Management Tanácsadó Kft. végzett átfogó, független kutatást. A rövid válasz: igen, jobb elmosható edényeket alkalmazni. Feltéve, ha azokat többször is felhasználják.

A kutatást a Rakun Dobozközösség rendelte meg. A Felelős Gasztrohős Alapítványból kinőtt startup vállalkozás a hulladékmentes életvitel jegyében acéldobozokkal szeretné felváltani az eldobható edényeket, “Ételt vigyél, ne szemetet!” mottóval. Mint arról a Rakun társalapítója, Varga Judit a Magyar Hangnak beszámolt, eddig 1600-nál több regisztrált felhasználójuk van, 11 városban 68 éttermi partnerrel. Ezekből a legtöbb, 47 Budapesten található. 

Hogy a kutatás mennyire független, nem tisztünk megítélni. Jenei Attila, a Denkstatt üzletágvezetője szerint “a gyártóknak és a szolgáltatóknak több figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy termékeik és szolgáltatásaik környezeti terheléseit objektív módszerekkel vizsgálják, és értelmezzék. A Rakun ezzel a szemlélettel kereste meg, és kérte fel a Denkstatt csapatát annak vizsgálatára, hogy teljesül- e a vállalkozás eredeti fenntarthatósági célkitűzése az újrahasználható elviteles ételcsomagolással. A többféle környezeti hatást egységes pénzügyi értékre hozó speciális fenntarthatósági számvitel számítás alapján bebizonyosodott, hogy a közösségi ételdoboz koncepciója valóban fenntarthatóbb alternatíva megfelelő használat mellett.”

A vizsgálatot végzőknek rendkívül sok tényezőt kellett figyelembe venniük. Ételszállításra a legtöbb esetben műanyag dobozokat használnak az éttermek. Ezeket nagyjából három forrásból szerzik be: Kínából, Németországból és Magyarországról. Nem mindegy például, hogy a doboz mennyit utazik a felhasználóhoz. Az sem mindegy, milyen anyagból készül. Lehet polipropilén, ami hatalmas terhelés a környezetnek, lehet politejsav, ami biológiailag lebomlik ugyan, de ezek szelektált visszagyűjtése és megfelelő komposztálása (ennek részeként például a páratartalom, hőmérséklet biztosítása) nálunk nem megoldott. 

A probléma azért is égető, mert az Európai Unió július elseje óta tiltja az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokat, jelenleg a korábban felhalmozott készleteket lehet még elhasználni. Az egyik megoldás az acéldoboz, de környezetvédelmi szempontból csak akkor, ha nem egy használat után dobják ki. Acéldobozt megint több országban lehet venni, Magyarországon nem. A Rakun munkatársai Kínából veszik a célnak megfelelőeket. Az EU-ban nem találtak hasonlót, Svájcban igen, de az megfizethetetlenül drágának bizonyult. Varga Juditék megkerestek hazai cégeket az esetleges itthoni gyártás reményében. A használatban lévő acéldobozokból laboratóriumi vizsgálatok szerint semmilyen káros anyag nem oldódik ki, ha pedig elöregszenek, minőségromlás nélkül újrahasznosíthatók. 

A Rakun által használt dobozok teteje műanyag. Azért, mert acél tetővel nem találtak cseppmentesen záródó dobozt a nagyközönségnek is megfizethető áron. A tető polipropilén (PP), ami jól újrahasznosítható, ráadásul BPA-mentes. 

A kutatást tovább árnyalta, hogy dobozokat kézzel és géppel is el lehet mosogatni. A vizsgálat eredményei szerint az acéldoboz a kínai polipropilén (PP) dobozhoz képest már 19 elmosogatás után jobb a károsanyag-kibocsátást nézve. A 24. használattal jobb a német, 25 használattal pedig a magyar PP dobozzal szemben is. Ugyanez igaz a biopolimer anyagból készült dobozoknál is, ezeket 44-49 mosogatás után hagyja le, függően a származási helytől és a gépi, illetve kézi mosogatástól. 

A Rakunnál bérelni lehet a hordozóedényeket. Egy dobozt 500 forintért, kettőt 800-ért, hármat 1200-ért, 4-et 1600-ért lehet használni 30 napig, korlátlan alkalommal. Az ügyfél applikációt tölt le, befizet, házhoz rendel rakunos kiszállítással vagy maga megy be az étterembe. Lehetőleg gyalog, mert ha kocsival megy és csak ezért ül autóba, az jelentősen megdobja az ebéd ökológiai lábnyomát. Saját dobozt - függetlenül az acéldobozos mozgalomtól - nem vihet, mert azért megbüntethetik a vendéglőt. Első alkalommal QR-kód alapján ellenőrzik a jogosultságát, majd rakunos dobozban kapja az ételét. Innentől ha beviszi a rakunos dobozt, egy másikat, az étterem által a HACCP szabványoknak megfelelően elmosottat kap helyette. Így pörög tovább a rendszer, míg a doboz végül elöregszik és érdemei elismerése mellett újrahasznosítják. 

A cikk elején említett Black Friday okán érdemes megjegyezni, hogy azzal egy időben van egy másik világnap is, nem véletlenül pont ugyanakkor: a Buy Nothing Day, a ne vegyél semmit nap. Ennek lényege a túlfogyasztás elleni tiltakozás. 

Hazánkban az első Ne Vásárolj Semmit! napi akciót az ETK (Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület) szervezte 22 évvel ezelőtt, majd a 2000-es évtized közepétől a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) karolta fel az eseményt - áll az egyesület honlapján. Az utóbbi években a Magyar Természetvédők Szövetsége  (MTVSZ) és tagszervezetei is szerveztek akciónapokat ebből az alkalomból, tavaly pedig az e-Figyelő (Make ICT Fair) kampány keretében az Fenntarthatóság Felé Egyesület és az MTVSZ indított kampányt ezen a napon a tervezett elavulás ellen.

A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát, mikor jön el a túlfogyasztás napja. Míg 1970-ben december 23-ig használtuk el az évi „kvótát”, idén már csak július 29-ig tartottak ki a Föld idei évre való erőforrási, vagyis az év második felében már a tartalékokat emésztjük fel. A TVE szerint Magyarország „része” június 8-án fogyott el.

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Szilveszteri különkiadás