Belgium és Luxemburg az Európai Bizottság oldalán csatlakozik a brüsszeli testület által tavaly decemberben az Európai Unió Bíróságához benyújtott kötelezettégszegés megállapítása iránti keresethez a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban – jelentette a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap hétfőn.
Az Európai Bizottság Magyarország ellen indított keresetében a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépést biztosító jogszabályt, valamint azokat a tilalmakat és korlátozásokat kifogásolja, amelyek egyes törvénymódosításokban a gyermekek védelme érdekében a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésre, a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére és/vagy megjelenítésére vonatkoznak.
A beszámoló szerint a belga külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy Belgium be fog avatkozni az uniós bíróságon indított eljárásba, hogy támogassa az Európai Bizottság azon magyar jogszabály elleni fellépését, amely szexuális irányultság és nemi identitás alapján diszkriminál. Az uniós bizottság úgy véli, hogy a jogszabály sérti a belső piac rendelkezéseit, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az uniós értékeket – emlékeztettek. Hadja Lahbib belga külügyminiszter közölte, Belgium úgy látja, hogy a szexuális kisebbségek jogaira egyre nagyobb nyomás nehezedik számos országban, köztük Európában is. Ez szavai szerint világossá vált többek között emberi jogi civil szervezetekkel a múlt héten folytatott megbeszélések alkalmával magyarországi látogatása során is. „Ez aggasztó tendencia, amelyet meg kell fordítani” – tette hozzá a belga külügyminiszter. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva elmondta, országa szintén beavatkozik az eljárásba az Európai Bizottság oldalán – tájékoztattak az MTI szerint.
A melegellenessé terelt „pedofiltörvény” ügyében 2021 decemberében két hónapot adott az Európai Bizottság a kormánynak, ezt követően fordult a bírósághoz. A bizottság szerint a törvény a többi között indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be a melegeket ábrázoló médiatartalmakra, és az ezeket bemutató médiaszolgáltatókra; aggályosan korlátozza az elektronikus kereskedelmet is; ráadásul a bizottság szerint a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot.
