A magyar külügyminiszter gyakran hangoztatja, hogy az EU semmit nem tesz a versenyképesség megőrzése, piacai megóvása érdekében. Eközben jellemzően az Egyesült Államok inflációellenes törvényét szokta felhozni, amely jelentős támogatásokkal segíti a hazai ipart. Szijjártó Péter kérése meghallgattatott Brüsszelben: az Európai Unió sebességet váltott és komoly piacvédelmi intézkedések sorozata veszi kezdetét – de ezek elsősorban a dömpingszerő kínai beruházások korlátozásában érhetők majd tetten.
A kínai vállalkozásoknak van egy óriási előnyük: mögöttük áll a kínai állam, vagy az állami tulajdonú bankok, amelyek képesek a legnagyobb beruházásokat is tőkével ellátni. Ha ugyanezt egy európai ország kormánya tenné, azonnal eljárást indítana az Európai Bizottság tiltott állami támogatás miatt. A cél ugyanis a verseny tisztaságának megőrzése, ha egy piaci szereplő állami finanszírozásból akar beruházásokat megvalósítani, akkor azt az EU igyekszik megakadályozni, a saját vállalkozásai védelmében.
Ez a törekvés nem újdonság, de az elmúlt hetekben új lendületet kapott. A startpisztolyt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke húzta meg, aki az EU helyzetét értékelő beszédében néhány hete a következőket mondta: „A verseny csak akkor valódi, ha tisztességes. Vállalataink túl gyakran ki vannak zárva a külföldi piacokról, vagy agresszív gyakorlatok áldozataivá válnak. A hatalmas állami támogatásokban részesülő versenytársak gyakran leszorítják az árakat. Nem felejtettük el, hogy a Kína által alkalmazott tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlat hogyan hatott napenergia-ágazatunkra. Számos fiatal vállalkozást szorítottak ki a piacról az erősen támogatott kínai versenytársak. Élenjáró vállalkozásoknak kellett csődöt jelenteniük.” Az elektromos járművek gyártásával kapcsolatban még konkrétabban fogalmazott. Mint mondta, ez a tiszta gazdaság szempontjából kulcsfontosságú iparág hatalmas lehetőségeket rejt magában Európa számára. A világ piacait azonban jelenleg elárasztják az olcsóbb kínai elektromos autók. Ezek árát hatalmas állami támogatásokkal, mesterségesen tartják alacsony szinten, ami torzítja a piacot, ami elfogadhatatlan, ezért bejelentette, hogy a bizottság szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművek kapcsán.
Bizonyítékul arra, hogy az elnök nem a levegőbe beszél, nem sokkal később alelnökét, a kereskedelempolitikáért felelős uniós biztost, Valdis Dombrovskist küldte el Kínába, aki folytatta a nyomásgyakorlást. „Választhatunk egy olyan utat a kölcsönösen előnyös kapcsolatok felé, amely nyitott, tisztességes kereskedelemre és befektetésekre épül, és kéz a kézben dolgozhatunk korunk nagy kihívásain. Vagy választhatunk egy olyan utat, amely lassan eltávolít bennünket, és az elmúlt évtizedekben élvezett közös előnyök gyengülnek és elhalványulnak” – mondta az alelnök a pekingi Csinghua Egyetemen tartott beszédében. Dombrovskis a beszéd során mindvégig megpróbálta érzékeltetni a kínai piacon tevékenykedő európai vállalatok frusztrációját és elkeseredettségét. Rámutatott arra, hogy ezek a cégek a napi ügyelteik során számos akadályt kénytelenek leküzdeni, mint például a közbeszerzésekhez való egyenlőtlen hozzáférés, a diszkriminatív normák, valamint az átláthatóság és a kölcsönösség s hiánya.
Mindez meglátszik a számokon is. Az EU és Kína jelentős kereskedelmi partnerek: 2022-ben a kétoldalú árukereskedelem éves szinten 23 százalékkal nőtt, és elérte a 857 milliárd eurós rekordszintet. Ám ezen belül míg az EU Kínába irányuló exportja alig 3,1 százalékkal, 230 milliárd euróra nőtt, addig a Kínából származó uniós import 32 százalékkal, 626 milliárd euróra gyarapodott. Ezt az aránytalanságot szeretné kiegyensúlyozni az EU azzal, hogy egyenlő piacra jutási feltételeket kér – vagy teremt. És az utóbbi jelenthet gondot Magyarország számára. Az autóipart kiszolgáló vállalkozások – amelyek egyébként a kínai állami szubvenció mellett a busás magyar állami támogatást is élvezhetik – szigorúbb uniós kereskedelempolitika alanyaivá válhatnak kiegészítő vámok és egyéb költségnövelő kötelezettségek előírásával. Szintén ide sorolható a kínaiakkal közös beruházásban – ami azt jelenti, hogy a 750 milliárd forintos építkezés 80 százalékát kínai hitelből fedezik – megvalósuló Budapest–Belgrád-vasút, amelyet az EU különböző korlátozásokkal lehetetleníthet el.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/39. számában jelent meg szeptember 29-én.
