Mint lapunk már megírta, az Európai Unió belső piacért felelős biztosa szerdán hivatalos levélben fordult a magyarországi üzemanyagárak miatt a magyar hatóságokhoz. Az Európai Bizottság sajtószolgálata megerősítette a levél tényét a Magyar Hang brüsszeli tudósítójának, egyben újabb részletekkel is szolgáltak.
Thierry Breton belső piaci biztos június 8-án intézett levelet a magyar hatóságokhoz, amelyben pontosítást kért arról az intézkedésről, amely eltérő üzemanyagárakat állapít meg egyrészt a magyar rendszámú járművek vezetői, másrészt a más tagállamokból érkező járművezetők számára. Breton biztos kérte, hogy függesszék fel az intézkedés alkalmazását mindaddig, amíg az uniós jognak való megfelelést nem biztosítják.
A levélben a biztos kifejtette jogi álláspontját és aggályait is. Eszerint „az ilyen intézkedések negatívan érintik a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgását, például az önálló vállalkozók és más utazók, valamint a közlekedési ágazat tekintetében. Ezek az intézkedések természetüknél fogva úgy tűnik, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak más tagállamok állampolgáraira, mint a magyar állampolgárokra, és ez utóbbiakat különösen hátrányos helyzetbe hozza. Úgy tűnik, hogy az eltérő bánásmód közvetett diszkriminációt jelent” – áll a levélben.
A biztos felhívta a magyar hatóságok figyelmét arra, hogy „az egységes piac korlátozása csak nyomós indokok (közrend, közbiztonság vagy közegészségügy) vagy egyéb, az ítélkezési gyakorlat által megállapított, nem gazdasági jellegű kötelező érvényű követelmények alapján indokolható”.
A korlátozásoknak e célok védelme érdekében szükségesnek kell lenniük, és arányosnak kell lenniük – tette hozzá Thierry Breton. Úgy fogalmazott, hogy ez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben: „az egységes piac megfelelő működése és a határokon átnyúló tevékenységek diszkrimináció és indokolatlan korlátozás nélküli megőrzése jelenti a legfőbb eszközünket az ukrajnai orosz invázióból adódó jelenlegi gazdasági bomlasztó hatások leküzdésére, a szolidaritás és az egység szellemében”.
A levél csak tájékozódó jellegű, azonban az Európai Bizottságnak lehetősége van hivatalos útra terelni a kérdést és kötelezettségszegési eljárást indíthatnak. Erről minden bizonnyal a magyar kormány válaszának fényében születik majd döntés.
Nemrégiben volt már hasonló eset, ami szintén kivívta Brüsszel rosszallását, egyben rámutat arra, hogy a magyar kormány hogyan próbál kibújni a diszkrimináció vádja alól. 2020 őszén, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lezárások idején a magyar kormány úgy döntött, hogy a beutazási tilalom alól kivételt képeznek a visegrádi országok állampolgárai.
Az Európai Bizottság akkor is levélben kért tájékoztatást a magyar kormánytól. Didier Reynders igazságügyért felelős biztos elmondása szerint, a levélben emlékeztették a magyar kormányt „a schengeni térség integritásának, és a határokkal kapcsolatos intézkedések diszkriminációtól mentes alkalmazásának fontosságára”. Bár az az egészségüggyel összefüggő kérdések és a beutazás a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik és ezzel szemben az Európai Bizottság nem tud fellépni, de a hátrányos megkülönböztetés, az egyenlőtlen bánásmód már brüsszeli kompetencia. Akkor azonban a további lépések elmaradtak, vélhetően azért, mert ez a helyzet hamarosan megszűnt, nem lett volna értelme pereskedni, ráadásul kimutatható károkat sem szenvedett el senki. A kettős benzinár esetében azonban más a helyzet, ha bebizonyosodik, hogy ez a megoldás sérti az uniós jogot, akkor a drágább üzemanyagot vásárló európai autós kérheti a különbözet megtérítését.
