Senki sem várt megegyezést a pénteki EU-csúcson, de szinte mindenki sürgetné a közös nevező megtalálását – így lehetne összegezni az első visszhangok után az uniós állam- és kormányfők videókonferenciáját. A tárgyalás célja az volt, hogy megoldást találjanak a járvány okozta gazdasági válság kihívásaira.
A terv az, hogy az Európai Unió (EU) 750 milliárd eurós hitelt vesz fel, amelyből 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás formájában kapnak meg a tagállamok, annak fényében, hogy milyen károkat szenvedtek el. A fennmaradó 250 milliárd euró pedig egy kedvezményes hitelkeret, amelyből szintén bármelyik tagállam igényelhet, államonként meghatározott felső korláttal.
A csúcstalálkozó után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy sok kérdés van még nyitva, de a tagállami vezetők támogatják azt a koncepciót, hogy az újjáépítés a gazdaság zöldítése és a digitális átállás jegyében történjen. Ugyanakkor beismerte, hogy vita van még az újjáépítési alap általános méretéről, a visszatérítendő és a vissza nem térítendő összegek belső arányáról, az elosztási kulcsokról és az új, saját forrásokról. Vagyis tulajdonképpen mindenről.
1850 milliárd euróról vitatkoznak az uniós tagállami vezetők
Már az EU-csúcs előtt lehetett tudni, hogy nem várható megegyezés az unió jövőbeni pénzügyeiről.
Angela Merkel német kancellár a következőket mondta a csúcs után: „Nem túlzás azt állítani, hogy az Európai Unió története során a legnagyobb gazdasági kihívással nézünk szembe. A meghozott intézkedéseknek ezekkel összhangban kell lenniük.” Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy nincs vesztenivaló idő, mert „minél több időt pazarolunk, annál mélyebb lesz a recesszió”. Hozzátette, hogy a Bizottság javaslata a kiindulópont, de sok tárgyalásra van szükség, és minél hamarabb kell eredményt elérni.
Az óvatosabbak között van Mark Rutte holland kormányfő, aki a svédekkel, osztrákokkal és dánokkal együtt amellett érvel, hogy minél kevesebb vissza nem térítendő forrást adjon az EU. Rutte szerint a tartalom a fontos, ezért akkor sem történik tragédia, ha júliusban nem lesz megegyezés. Beszélt arról is, hogy a szolidaritás nem csak abból áll, hogy kisegítik a bajban lévő tagállamokat, hanem ezzel párhuzamosan ezeknek az országoknak meg kell reformálniuk a nyugdíjrendszert, a munkaerőpiacot, az adózást és a feketegazdaság elleni küzdelmet.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy értékelt, hogy komoly előrelépést sikerült elérni, és reméli, hogy a júliusi csúcstalálkozón bekövetkezik az áttörés.
