Még mielőtt megkezdődött volna a mai virtuális EU-csúcs, lehetett tudni, hogy nem lesz megegyezés a tagállami vezetők között az unió jövőbeni pénzügyeiről. Összesen 1850 milliárd euróról beszélünk, ebből 1100 milliárd a következő hét éves költségvetés, 750 milliárd pedig az úgynevezett helyreállítási alap, amelyből 500 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd pedig felvehető hitel. Ez a 750 milliárd eurós tétel az, amely a járvány okozta károk enyhítésére szolgálna és amely talán jobban megosztja a tagállamokat is.
A legnagyobb ellenállás az elképzelésekkel szemben a „fukar négyektől” várható: Svédország, Hollandia, Ausztria és Dánia szerint nincs ingyenpénz, vagyis nem várható el a gazdagabb országok adófizetőitől, hogy belemenjenek a vissza nem térítendő támogatások odaítélésébe. Ezzel szemben elsősorban a déli országok, amelyek gazdaságában a legnagyobb kárt okozott a kényszerű leállás, abban érdekeltek, hogy minél nagyobb, lehetőleg vissza nem térítendő forráshoz jussanak. A francia-német közös javaslat alapján megszületett 500 milliárd eurós tervre a spanyol miniszterelnök azt mondta, hogy tárgyalási alapnak jó lesz, korábban ugyanő még 1500 milliárd euróról beszélt.
540 milliárd eurós uniós mentőcsomagról egyeztek meg az EU pénzügyminiszterei
A dolgozók, a kis- és középvállalkozások és az államok támogatására készült egy-egy javaslat.
Az sem mindegy, hogyan kell majd a pénzt visszafizetni. A jelenlegi javaslat szerint az EU venné fel a hitelt, mert a legkedvezőbb feltételekkel juthat pénzhez a nemzetközi piacokról és majd ezeket adja tovább hasonló kondiciókkal a tagállamoknak. A kölcsön 30 éves futamidejű és 2028-tól fizetendő, tehát majd a következő utáni költségvetési ciklusba kell betervezni. Ennek azért is van jelentősége, mert a megegyezés sorsa múlhat azon, hogy milyen saját forrásokat tud majd akkor felmutatni az EU. Ha több a saját bevétel, akkor kevesebbet kell a nemzeti költségvetésekből a hitel törlesztésére fordítani.
A magyar miniszterelnök több megszólalásában is jelezte, hogy támogat egy hasonló tervet – erről beszélt legfrissebb pénteki rádióinterjújában is –, de nem tartja tisztességesnek, hogy a szegényebb országok fizessék a gazdagok költségeit azért, mert nem kezelték jól a járványt. Általában amikor pénzről van szó, akkor felmerül, hogy a visegrádi országok egysége megbomlik, mert lesz, aki több, és lesz, aki kevesebb pénzt kap majd.
Orbán Viktor: Végre lehet élni, de a vírus visszatérhet
A járványhelyzet mellett a civil szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatos uniós ítéletről, esetleges EU-s hitelekről és a Lánchíd felújításáról is beszélt a kormányfő pénteki rádióinterjújában.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a V4-eknek közös álláspontjuk van és egy közös módosító javaslatot is benyújtanak majd. Az viszont tény, hogy a 750 milliárd eurós alapból nem egyenlő arányban részesülnek a visegrádi országok: a tervezet szerint Magyarország és Szlovákia 15-15 milliárd euróhoz, Lengyelország 64,5, Csehország 11,3 milliárd euróhoz juthat hozzá.
Az elmúlt napokban komoly háttértárgyalások folytak, győzködték egymást a tagállamok, kérdés, milyen eredménnyel. Bár volt, aki úgy fogalmazott, az is eredmény, ha nem romlik az esély a megegyezésre a nap végén. Brüsszeli pletykák szerint a következő forduló július 10-én várható, amikor talán már személyesen is találkozhatnak az állam- és kormányfők.
EKB: az euróövezet 2022-re érheti el a krízis előtti szintet
A zárlat minden egyes hónapja 2,0-2,5 százalékpontos éves GDP-csökkenést okoz – állítja az Európai Központi Bank prognózisa.
