43 milliárd euróval szeretné fellendíteni az Európai Unió a kontinens félvezető-gyártó iparát. Ezen a téren távol-keleti hegemónia érvényesül, az európai gyártók pedig ki vannak szolgáltatva az ázsiai beszállítóknak. Az EU húsz százalékos részesedést szeretne elérni 2030-ig.
Az Európai Unió történelmének második legnagyobb ágazati támogatására készül. Az első helyen hosszú idő óta a mezőgazdaság áll, a világ fejlődése és a járvány azonban megkerülhetetlenné tette, hogy a félvezetőipart a középpontba helyezzék. Az Európai Chip Törvényt kedden jelentették be Brüsszelben, a csomag mintegy 43 milliárd eurós befektetést tartalmaz. A cél, hogy 2030-ra megnégyszerezzék az uniós termelést.
A járvány utáni gazdasági újraindítás ugyanis nem csak az energiahordozók kapcsán okozott globális hiányt és áremelkedést, hanem a félvezetők piacán is. Márpedig a chipek nélkülözhetetlenek a modern életben, valamennyi elektromos eszköz működtetéséhez szükség van rájuk, a mosógéptől kezdve vadászrepülőgépekig. A mikrochipgyártás nagy része Ázsiában folyik, így reális félelem, hogy a chipek a politika túszai maradnak, ahogy a Kína és az Egyesült Államok közötti „hidegháború” fokozódik. Sőt, mivel a világ összes mikrochipjének mintegy 50 százaléka és a legfejlettebb chipek akár 95 százaléka Tajvanról származik, azzal is számolni kell, hogy Tajvan teljes mértékben Kína ellenőrzése alá kerül, ezáltal az európai gyárak még inkább kiszolgáltatottá válnának.
Az európai chip-ipar fellendítésére egy három részből álló csomagot készített elő az Európai Bizottság. Ennek a legnagyobb részét – 30 milliárd eurót – a már meglévő vállalkozások tovább fejlesztésére fordítanák. 11 milliárd eurót juttathatnak a kutatásfejlesztés támogatására, míg a fennmaradó összeg az induló vállalkozásokat támogatja. Ez az alap megkönnyíti majd a piacra jutást, a fejlesztések tökéletesítését és a befektetőkhöz történő eljutást.
– A chipekre szükség van a zöld és digitális átálláshoz és az európai ipar versenyképességéhez. Nem szabad egyetlen országra vagy vállalatra hagyatkoznunk az ellátás biztonsága érdekében. Együtt kell többet tennünk a kutatás, az innováció, a tervezés és a gyártólétesítmények terén annak biztosítására, hogy Európa a globális értéklánc kulcsszereplőjeként erősebb legyen – jelentette ki Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, aki a digitális területért felelős.
Azt persze nem lehet remélni, hogy Európa a jelenlegi helyzetből kiindulva tíz éven belül a félvezetőgyártás fellegvára lesz. A reális és vállalható célkitűzés, hogy a jelenlegi termelés megduplázása révén a világpiacon forgalomban lévő chipek 20 százalékát állítják majd elő 2030-ban.
– Az Európai Chip Törvény megváltoztathatja a globális versenyképességünket. Rövid távon növeli a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességünket, mivel lehetővé teszi számunkra, hogy előre jelezzük és elkerüljük az ellátási lánc zavarait. Középtávon pedig elősegíti, hogy Európa ipari vezető szerepet töltsön be ezen a stratégiai piacon. Sikerünk kulcsa azonban Európa újítóiban, világszínvonalú kutatóinkban, azokban az emberekben rejlik, akik az évtizedek során felvirágoztatták kontinensünket – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Mindezzel párhuzamosan az Európai Bizottság és az Európai Befektetési Bank aláírt egy közös nyilatkozatot, amelyben a bank vállalta a különböző finanszírozási struktúrák kidolgozását.
A jogszabályról még vitázni fog az Európai Parlament és a tagállamok is, ezek után azonban az elfogadott rendelet közvetlenül is érvényesül majd minden uniós országban.
