Mit művelne a telexes, dollárcseléd banda? – tette fel nagyjából egy éve a kérdést Rákay Philip, akinek nevét most nem filmes ouvre-ja apropóján merészeljük szánkra venni. Dollárcselédezése történelmi pillanat volt. Egy nyelvi lelemény, amelyet igaztalanul sokan Philip szellemi termékének tartanak, újjáéledt. A maihoz hasonló küzdelmes hősi korból visszatért hozzánk.
Dollár cseléd: jelzős szerkezetként szerepelt először a kifejezés 1947 októberében Fehér Lajos kommunista parasztpolitikus Szabad Földben megjelent vezércikkében. Üzenete simán átmenne ma is: „Az angolszászok s elsősorban Amerika az új demokrácia e fiatal országait tovább is másodrendű államoknak kezelik, pusztán azért, mert szeretik függetlenségüket, szeretik demokráciájukat s nem akarnak a dollár cselédei lenni s nem tűrik, hogy belügyeikbe idegenek illetéktelenül beavatkozzanak!”
Az invenciózus Fehér Lajos nyomán bevett fordulattá vált. A párt délutáni lapja, a Világosság nemsokára már az olasz és francia dollárcselédek NATO-csatlakozását kárhoztatta. Közben a Népszava a magyar dolgozókkal együtt háborgott: „huszonnégy óra sem telt még el Duclos elvtárs letartóztatása óta – és Budapest üzemeiben mindenki a dollárcselédek új gazságáról beszél.” De volt dollárcseléd Adenauer és De Gasperi (megtisztelő társaság a kései utódoknak), legutoljára pedig 1953 áprilisában a hadiüzemépítéssel kacérkodó „francia dollárcseléd lakájkormány”-t szerkesztette ki a Szabad Föld. Közben meghalt Sztálin, Fehér Lajos elvtárs nyelvi leleménye pedig méltatlan módon feledésbe merült.
Hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, hogy 2023-ban Rákay Philip elvtárs végre kiköszörülje a csorbát, és újból diadalútjára indítsa a dollárcselédezést. Munkássága nyomán le is hullt a lepel az olyan megveszekedett és bomlasztó dollárcselédekről, mint a rácalmási alpolgármester, Márki-Zay Péter és persze a Telex szerkesztősége. Néhány kérdés azért feltolul bennünk. Rákay Philip miért egy tőrőlmetszett bolsi szlengbe lehelt új életet? Ismerte? Hiányzott neki?
Mindegy is. A dollárcseléd ma – akár egykoron a kommunizmus kísértete – diadalútját járja minálunk. Lázár János a hódmezővásárhelyi városvezetést dollárcselédezte le en bloc, az Origo híre, miszerint „Több száz millió forintba került a dollárcseléd Magyar Péter tüntetése” pedig pillanatok alatt hatalmas karriert futott be a vidéki NER-sajtóban.
Csöndben, alázattal tanulni a nagy elődöktől nem szégyen. Becsület és dicsőség dolga az.
Olvasna még Pethő Tibortól? Kattintson!
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/16. számában jelent meg április 19-án.
