Eddig 18 állam írta alá azt a projektmegállapodást, amely felhatalmazza az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA), hogy a programban résztvevők, illetve Ukrajna számára fegyvereket és lőszert szerezzenek be. Magyarország nincs köztük.
Az aláírók között 17 uniós tagállam (Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia, Svédország) és Norvégia található. Több ország szintén jelezte csatlakozási szándékát, azonban ehhez saját, nemzeti eljárásaikat is le kell folytatniuk. Tulajdonképpen egyetlen ország volt, amelyik eddig kifejezetten azt mondta, hogy kimarad ebből az együttműködésből: Magyarország. Érdekesség, hogy egy kivételével azok az államok is csatlakoztak, amelyek katonailag semlegesek, vagyis nem NATO-tagállamok.
Az uniós külügyminiszterek – akikhez csatlakoztak a védelmi miniszterek is – három pontban egyeztek meg, ezek közül kettő érinti a közös beszerzést. Egyrészt annak érdekében, hogy Ukrajna minél hamarabb lőszerhez jusson, a tagállamok a saját tartalékaikat ajánlják fel egymilliárd euró értékben. Az Európai Békekeret 1 milliárd eurós forrásából pedig a felajánlásokat visszapótolják. Másrészt szintén 1 milliárd eurós keretből kifejezetten Ukrajnának 155 milliméteres tüzérségi lőszereket vásárolnak – ez az első közös beszerzés. A második pedig egy hét éves közös beszerzési program, amely több típusú és kaliberű (5,56–155 mm-es) lőszer együttes megvásárlása a nemzeti készletek feltöltése érdekében.
„Ez egy jelentős pillanat”
Utóbbi két programot az Európai Védelmi ügynökség koordinálja, amelynek vezetője, Jiří Šedivý kijelentette: „Ez egy jelentős pillanata az európai védelmi együttműködés és az Ukrajnának nyújtott segítség szempontjából. A lőszer rendelkezésre állása, valamint a kapcsolódó készletek kritikus hiányosság, amely kihat a tagállamok fegyveres erőinek készenlétére és arra, hogy képesek legyenek teljesíteni küldetéseiket, egyidejűleg támogatni Ukrajnát is. Ma már rendelkezésünkre áll a megvalósítás kerete – most a tagállamokon múlik, hogy kihasználják-e, az ipar pedig képes-e reagálni erre.”
Az ipar kapacitásainak feltérképezése már folyik: Thierry Breton belügyi biztos megkezdte azon 15 nagy üzem végiglátogatását, amelyek részt tudnak venni a védelmi ipar felpörgetésében. „Az EDA projektjén keresztül történő közös beszerzéssel és az Európai Békekeret pénzügyi támogatásának mobilizálásával többet és gyorsabban fogunk Ukrajnának szállítani. Ismét tabut döntünk, és felszabadítjuk az uniós együttműködésben rejlő lehetőségeket a közös beszerzések terén” – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője.
Az Európai Védelmi Ügynökség sajtóközleménye szerint a közös beszerzés a legjobb megoldás a költségcsökkentésre, miközben lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti szükségleteiknek megfelelően lőszert vásároljanak – és támogassák Ukrajnát. A rugalmas és inkluzív jellegű megállapodás lehetővé teszi az összes fennmaradó EDA-tagállam számára, hogy egy későbbi szakaszban csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
A magyar részt ne Ukrajna támogatására
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a nap folyamán Brüsszelben, csak kormánypárti magyar újságírók számára tartott sajtótájékoztatóján a következőket mondotta: „Mi nem veszünk részt ebben az akcióban, nem szállítunk lőszert Ukrajnába, ugyanakkor nyilvánvalóan a többeket nem akadályozzuk meg abban, hogy azt csináljanak, amit akarnak ebben a tekintetben. Így Magyarország egy százalékos hozzájárulása, tehát az egymilliárd euróból ez nagyjából 10 millió euró. Ez más, az Európai Békekeretben meghatározott célra kerül majd felhasználásra, olyan célokra, amely a Nyugat-Balkán stabilitásához, illetőleg az Európai Unióba irányuló migrációs nyomás csökkenéséhez tudnak majd hozzájárulni.”
Magyarország eddig körülbelül 35 millió eurót fizetett az Európai Békekeret javára – most először hangzik el az az álláspont, hogy ebből a pénzből valami másra kell költeni, de nem Ukrajna támogatására.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a védelmi miniszterekkel kiegészült külügyminiszteri ülést követően úgy nyilatkozott, hogy a háborúnak csak a tűzszünet és a béketárgyalások vethetnek véget, a fegyverek és a lőszerkészlet átadása nem, ezért Magyarország nem adja át lőszerkészletét Ukrajnának.
